Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

Hanyatló jobbágyság a középkor végén. A XV. században tündöklő Rozgonyi család két fiutód nélkül elhalt tagjának, Jánosnak és Osvátnak szerzett birtokaiba 1492-ben a budai káptalan a magvaszakadt jószágok örökösét, a királyt vezette be s a birtokokból egyidejűleg kihasította a leányágot illető negyedet. Ε birtokok részben Sáros, részben Pest megyében feküdtek. Amott a makovicai várból s a hozzátartozó Kurima mezővárosból és 36 faluból, emitt Dömsöd, Gödöllő, Lőrinci, Szada és Veresegyház falvakból álltak. A káptalan kiküldöttje Haniki László kanonok, mester és a nádori ember, a királyi udvarból küldött Csernarékai Péter mester összeszámolták az egyes falvak jobbágy telkeit s azok számát falvanként három folyton ismétlődő csoportba osztva foglalták be jelentésükbe. Az első csoportba minden helységben a „sessio populosa"-t, a lakott telket, a másodikba a „sessio deserta edificia habens"et, az olyan elhagyott telket, melyen épület állott s a harmadikba a „sessio campestralis"-t sorolták. A nagy kárpáti uradalomban 157 lakott, 102 elhagyott házas és 888 „campestralis", a dunatiszaközi falvakban pedig 124 lakott, 62 elhagyott házas és 105 „campestralis" telket találtak.1 A két magtalan főúr ősi birtoka, a zempléni csicsvai vár a hozzátartozó Varannó mezővárossal és 50 faluval a leánynegyed kiadása terhével a család még élő férfitagja, Rozgonyi István kezére szállott. A beiktatást 1493-ban ugyancsak a budai káptalan végezte. A káptalani kiküldött ez esetben Peleskei Mihály kanonok, a nádori ember pedig Szepesi Mihály volt, akik jelentésükbe szintén számszerűen foglalták be a hatalmas zempléni jószág jobbágy telkeit. Ez a jelentés mégis eltér az előbbitől, mert a jobbágytelkeknek csak két csoportját, a „populosa"-t és a ,,deserta"-t 1 O. L. (= Országos Levéltár) Dl. 3022, 19861. A birtokokat Rozgonyi János, Osvát és Rajnáid szerezték s a leánynegyedet János és Osvát leányai jussolták.