Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 136–202

az anonymus-kérd és revíziója. 189 L. et Christiane eius uxori, salutem et frequentem in orationibus memóriám. Contristari, sicut et ceteri, qui spem non habent, super filio vestro bone memorie Bethlehem non debetis, quoniam in sancta confessione, in fide catholica, in spe communi, in charitate non ficta, in manu Domini spiritum suum commendavit. . . . De cetero vobis quotidianas et uberes gratias agimus super benef i с i i s vestris, qui primis secunda muneribus addidistis. Attulerunt nobis xenia devotionis vestre, duas casulas sericas et unum vexillum et marcam argent i, cum nummo aureo et quinque solidis. ..et equum album ...1 Rétribuât vobis Deus in vita eterna et pro tantis benef i с i i s vestris bénéficiât vobis in eternum.2 Ennek a két levélnek kultúrtörténeti értéke ismeretes.3 Belőlük kétségtelen, hogy a párisi iskolákat — melyek éppen a XII. század vége felé kezdenek egységes csoporttá, ,,universitas"-szá összeolvadni,4— etájban a magyar ifjak is számosan felkeresték, sőt, úgy látszik, a Sainte Geneviève monostor éppen egyike volt azoknak az iskoláknak, melyeket a magyarok is szívesen látogattak. Ez következtethető ki az elhúnyt Bethlehem történetén kívül István apát idézett levelének „ad nos venientiu m" kifejezéséből. S ezt megerősíti az a körülmény, hogy a monostor éppen etájban több más idegen ,,natio"-nak, így — mint Fest Sándor rámutatott5 — az angolnak és — mint István apát több leveléből látjuk6

— a dánnak is kedvelt coenobiuma volt. 1 У. ö. Jakubovich, i. h. 212. 1., aki egy II. Béla alatti követség leírásából e motívumot nagyon is kiemeli. 2 Migne, i. h. 335—336. c. 3 V. ö. Századok, 1936. 218—220. 1. 4 A. Budinszky : Die Universität Paris und die Fremden an derselben im Mittelalter. (Berlin, 1876.) — Több érdekes adatot tartalmaz H. Denifle i. kiadványa : Chartularium universitatis Parisiensis I. 1200—1286. Az egész kérdés kulturális vonatkozásaira ld. Hajnal I. i. m. 67. s köv. 1. 5 Anonymus angol forrásai. I. h. 6 Rendkívül emlékeztet a magyar Betlehem történetére Kanut dán király testvérének, Waldemar-nak sorsa, akit mintegy Sainte Geneviève egyháza kanonokjának tekintettek : „Fráter vester carnalis — írja István apát a királynak, — bone indolis iuvenis Waldemarus, cuius memoria in benedictione est, regio generi vestro condigna virtute respondens et apud nos spiritum reddidit Deo et inter nos corpus commendavit sepulcro. Orationum ac beneficiorum spiritualium, sicut unus ex nobis, particeps est et erit i n perpetuum, surrecturus in die iudicii cum beata virgine Genovefa . . ." Miként Bethlehem nevét, úgy az övét is bejegyezték az apátság necrologiumába : Obiit Waldemarus, nepos regis Dacie (így !), canonicus noster ad succurrendum. Egy másik dán ifjú, „Petrus de Dacia" Sainte Geneviève-i kapcsolatairól később fogunk szólni.