Századok – 1937
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 55–58
60 BAI1ÁTH TIBOR. szervezték a nemzetiségek íróit is. Míg a századfordulón ez utóbbiak nem tudták műveiket a francia kiadóknál elhelyezni, azontúl ez nem volt probléma számukra.1 Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiára vonatkozólag hatalmas ellenséges szemléletű történeti és politikai irodalom -— e kettő szorosan együttjárt ! — alakuljon ki, amelyről az osztrák szakemberek is elismerőleg nyilatkoztak. 2. Az első szlavofil szintézis (1914—1919). A dunai táj első szlavofil szintézisét ez a feszült politikai légkörben kialakult történetírói nemzedék a nemzetiségek támogatásával a háború alatt dolgozta ki. A háborús munkák könyvészetét vizsgálva, mindenekelőtt az tűnik fel, hogy a tanulmányok túlnyomó többsége a nagy német problémával és a nemzetiségek sorsával foglalkozik. Az osztrák és a magyar nép, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia ezentúl csak annyiban beszéd tárgya, amennyiben a főproblémával kapcsolódik. Jean Vic, a háború alatt megjelent kiadványok bibliográfusa ezt a helyzetet több ízben is megjegyzi : „Ausztriát, ezt az egyszerű vazallust nem találtuk méltónak arra, hogy sok tanulmányt szenteljünk neki ; keveset törődünk mi az osztrák intellektuálisok véleményével... a francia közönség érdeklődése kevésbbé az ausztriai Monarchia uralmon lévő népeinek szól, hanem inkább az ő igájukban sínylődő nemzetiségeknek : oláhoknak, délszlávoknak, csehszlovákoknak".2 Másszóval ez azt jelenti, hogy a háború kitörésétől kezdve a szlavofil történetszemlélet zavartalan kialakulásának többé már semmi akadálya sincs, a Monarchia vezető népeinek történet- és közíró barátai mind elhallgattak. A cseh, helyesebben cseli-szlovák, avagy még franciásabban már ekkor is „csehszlováknak" nevezett nemzet történetben gyökerező jogait és panaszait, amelyekkel 1914-ig is óriási irodalom foglalkozott,3 a nagy francia folyóiratokon kívül most már Benes lapja, az 1915 május 1-től megjelenő „La Nation tchèque" is hirdeti. E lap főmunkatársai közt megtaláljuk Ernest Denis, a két Pichon, Masaryk és más ismert személyek neveit. Denis most külön füzetben is meg-1 V. ö. Dragutin Prohaska : Une visite à Ernest Denis (1911). Le Monde slave, 1928. 234. 1. ; Jelinek i. m., 34,6. 1. 2 J. Vie : La littérature de Guerre. Manuel méthodique et critique des publications de langue française, août 1914 — août 1916. (Paris, 1918.) 79., 501., 502. 1. 3 V. ö. J. A. Broz : Bohemica. Parus en France de 1800 à 1914. Cédulakatalógus a párizsi Institut d'Etudes slaves könyvtárában.
