Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 55–58

A DITNAI TÁJ A FRANCIA TÖRTÉNETÍRÁS TÜKRÉBEN. 57 történetének jelentősebb háború előtti vizsgálói sorában említsük még August Himly (1823—1906) nevét, aki ..Histoire de la formation territoriale des Etats de l'Europe centrale" (1876) című művében óriási adathalmazt bocsátott a francia történettudomány rendelkezésére, Auerbachét, a „Les races et nationalités en Autriche-Hongrie" (1898,2 1917) szerzőjéét és a később szintén nagy szerepre jutott Louis Eisenmannét, akinek legjelesebb alkotása a máig is egyedülálló „Le compromis austro-hongrois de 1867" (1904) című munka. E kitűnő vezérek mögött egész sereg másod- és harmadrendű kutató és közíró működött, akiknek tevékenységét módunkban lesz részben megismerhetni. 1871 és 1914 közt e kutató gárda figyelme a cseh és a magyar népre, valamint a Monarchia politikai szervezetére összpontosult. A délszlávok történetével ekkor még alig foglalkoztak. Hasonlóképen nem volt még ekkor jelesebb oláh specialista sem. Az oláhok maguk vették fel a nyugateurópai kapcsolatokat, az ókirályságbeliek éppúgy, mint az erdélyiek. Utóbbiak francianyelvű irodalmi tevékenysége 1883-ban egy a Dantu cégnél kiadott politikai „Mémorandum"-mal kezdődik.1

E balkáni népek históriája bizonyára azért nyomult be valamivel később a francia köztudatba, mert a franciákat mindenekelőtt a corpus Germanicum közvetlen szomszédjai érdekelték. De másrészt ezek a népek — a szerbek, oláhok — Franciaország szövetségesének, Oroszországnak érdekkörébe tartoztak, csakúgy, mint Lengyelország, s így nem lehetett francia érdek például a besszarábiai ügyek feszegetése. Ez a tény egyúttal megmagyarázza azt is, hogy a franciák még a háború alatt is miért csak Erdély „felszabadításával" foglalkoztak és miért oláh eredetű ma is a legtöbb francia nyelvű oláh történeti munka. E francia nyelven megszületett irodalom, valamint a közbejött politikai események csakhamar kialakították a nézetet arra vonatkozólag, hogy francia szempontból milyen eszmék és elemek fogják majd a rövidesen elkövetkező dunatáji történeti szintézisnek jellemző vonasait megadni. Louis Léger Niederle könyvének fordításában (1911) térképet közölt a szláv népek történeti elterjedéséről, amit olvasóinak később is különösen figyelmébe ajánlott. Ez a primitív helyzetet mutató térkép — mondotta — a németség mai elterjedését ábrázoló térkép mellett „valóságos reveláció". Meg-1 G. Moroianu : Les luttes des Roumains transylvains pour la liberté et l'opinion européenne. Episodes et souvenirs. (Paris, 1933 ) 17. 1.