Századok – 1937

Pótfüzet - JUHÁSZ LAJOS: A vasmegyei Farkas-erdő a XVII. és XVIII. században. (Egy fejezet a magyar erdőtörténet Mária Terézia 1769-i erdőrendtartását megelőző korszakából) 553–575

[53] A VASMEGYEI F ARK AS-ERDŐ. 575 ennek az elhanyagoltságnak súlyos következményét.1

Óriási feladattal volt kénytelen szembenézni, de vállalta.2 A XVIII. század vége felé Magyarországon is mutatkoztak az új erdőkultúra terjedésének első nyomai. Külföldi erdészeti munkák nálunk is ismertekké válnak, a kormányhatóságok fáradozásai itt-ott, elsősorban a kincstári erdőkben, már szerény eredményt tudnak felmutatni.3 Az erdőbirtokosok szélesebb körében az erdő kezelésére vonatkozólag helyesebb eszmék terjednek. Az állatokat kezdik az erdőből kitiltani, a rablógazdálkodás helyébe nem egy helyen vágásfordulókat megállapító, a fiatalosokat tilalom alá vető erdőkezelés lép.4

A Farkas-erdő iránt azonban nem volt kegyes a sors. Szily Ádám 1787-ben zálogba vetette az erdőt genovai kereskedőknek, kiknek kezéből csak 1803-ban váltotta ki az új birtokos Ferdinánd estei főherceg.5

A zálogos erdőben természetesen tovább folytatódott a legeltetés, fajzás, szénégetés; kihasználásában változatlanul, kezeléstől érintetlenül éli tovább a Farkas-erdő legelőerdei életét.® Csak a XIX. század elején, Ferdinánd főherceg birtokában történnek az első intézkedések, amelyek az erdőt kiemelik százados elesettségéből, csak ekkor találkozunk először tulaj donképeni erdészeti tevékenységgel az erdő területén.7 Juhász Lajos. 1 V. Schüpfer : Skizzen über forstliche Zustände in Bayern am Ende des XVIII. Jahrhunderts. Forstwissenschaftliches Zentralblatt, 1927, 46. s köv. 1. 2 V. Schüpfer : Zur Geschichte der Forsteinrichtimg in Bayern. Allgemeine Forst- und Jagdzeitung, 1925, 176. s köv. 1. és Skizzen, 52. s köv. 1. 3 Kaán К. : Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége. Erdészeti Lapok, 1912, 279. 1. 4 A Farkas-erdő szomszédságában a rábamenti Mocsár-erdő urai, a Bezerédjek hangsúlyozzák például, hogy ,,az erdőnek nem kevés conservatiojára szolgál, ha az marha legeltetistül megh kíméltetik". (O. L. Múz. Bezerédj-cs. lt. D fasc. 7.) 5 Scherg K. i. m. 9. és 18. 1. 6 U. o. 17. s köv. 1. 7 Az erdő további sorsára és mai mintaszerű állapotára ld. Scherg K. : A bajor király sárvári erdei. Erdészeti Lapok, 1921, és Sárvár, Erdészeti Lapok, 1932.