Századok – 1937

Pótfüzet - HEGEDÜS LORÁNT: Lord Beaconsfield politikai ügynökének jelentései gróf Andrássy Gyula és Tisza Kálmán politikájáról a keleti válság idejében 576–616

Lord Beaconsfield politikai ügynökének jelentései gróf Andrássy Gyula és Tisza Kálmán politikájáról a keleti válság idejében. Az a nagy európai feszültség, amelyet a közírás keleti válságnak nevez, s mely 1877-től 1878-ig zajlott le, ma újra és fokozott mértékben érdekli a különféle államok politikai közvéleményét. Ennek kétségtelenül az az oka, hogy a világháború látható gyökerei ugyancsak a keleti kérdésre nyúlnak vissza s ezért modern összefüggésben látszanak, de oka az is, hogy az az időszak oly ragyogó tehetségű államférfiakat termelt, mint Bismarck, Gorcsakov, Lord Beaconsfield és gróf Andrássy Gyula, akiknek az alakjánál örömmel időznek a történészek és az írásművészek egyaránt. Különösen az angolszász közvélemény fordul ma még fokozottabb mértékben, mint a béke éveiben tette, ama keleti kérdés felé s ennek tulajdonítható, hogy Seton Watson, aki Magyarország szempontjából 1909-től kezdve megjelent műveivel oly rendkívül ellenséges befolyást gyakorolt a ránk nézve döntő jelentőséggel bíró angol közvéleményre, az utóbbi években kiadta eredeti források alapján az 1875—78. évek oroszangol diplomáciai jegyzékváltását és „Disraeli, Gladstone és a keleti kérdés" című összefoglaló művében egyrészt az egész időszaknak krónikáját adta, másrészt különösen éles világításba helyezte Disraelinek és Gladstone-nak a keleti kérdésben való versengését és mindazokat a politikusokat, akik ebben a nagyszerű és ma is izgatóan ható diplomáciai játszmában a brit miniszterek ellenjátékosai gyanánt szerepeltek. Tudvalévő, hogy ez a keleti kérdés volt Gladstone és Disraeli legizgalmasabb mérkőzése, úgyszólván politikai élet-halál harca, amennyiben Gladstone hallatlan erővel izgatott a török szultán ellen, míg Disraeli és különösen a királyné oroszellenes álláspontot foglaltak el s a helyzet annyira elmérgesedett, hogy mindegyre úgy látszott, hogy háború nélkül Anglia és Európa a válságot nem tudják megúszni. A legjellemzőbb e tekintetben Lord Salisbury-nek, Nagybritannia későbbi nagynevű külügyminiszterének, akkor