Századok – 1937

Pótfüzet - JUHÁSZ LAJOS: A vasmegyei Farkas-erdő a XVII. és XVIII. században. (Egy fejezet a magyar erdőtörténet Mária Terézia 1769-i erdőrendtartását megelőző korszakából) 553–575

[53] A VASMEGYEI F ARK AS-ERDŐ. 555 emberi élet teljességében. Vizsgálni kell ezért az erdőnek az emberi kultúrában elfoglalt különböző korokban különböző mértékű és természetű jelentőségét. Az erdőtörténelem feladata tehát lényegesen kibővült ; bár az eddigi eredmények szinte teljes egészükben felhasználhatók, némely irányban egészen elején kell kezdeni a munkát.1 Ez a dolgozat egy vasmegyei uradalmi erdő két századát tárgyalja, úgy, ahogy a fennmaradt források megengedik. * Vas megyében, Körmend tájától fel a Kis-Alföldig, a Rába széles árterét jobboldalt magas part kíséri végig. A folyó felett 50—60 méter magasan elnéző szegély fenn lankás hátakban folytatódik s csendesen ereszkedik alá a Zala és Marcal völgye felé. E hosszanfutó, de alig 4—5 óra járás szélességű alacsony kavicsfennsíkot jórészt erdő fedi, s az erdőket a Vasvár és Sárvár közti szakaszon Farkaserdőnek nevezik.2 A Farkas-erdő a XVII. században még szinte megszakítatlan takaróként borította a vidéket a sárvári szőlőhegyektől Gérce, Káld, Pereszteg, Mindszent, Csehi, Újlak, Kám között és több helyen volt természetes kapcsolata a Rába ártéri erdeivel. A peremen végig erdő kapaszkodott, csak a sárvári, sótonyi és nyőgéri szőlők szakították meg az összefüggést. Fenn a háton a sárváriak irtása, a Tótokmezeje, a falvak, Sótony, Nyőgér, Beje, Kám művelés alatt tartott területe jelentett csak eltérő színt a tájban. E foltokon túl már szakadás nélkül vezetett át az erdő keletre, a gércei szőlőhegyig, a káldi földekhez, a peresztegi Tacskánd felé s a Sötét-hegy mellett le az endrédi rétekre. Délen a mindszenti gyepüknél, a csehi mezőszélen, az oszkói határ mentén, az újlaki szőlők gyepén és a kámi mezőkben végződött a Farkas-erdő. Csak néhol maradtak ki a fák, mint a Nagy-1 H. Hausrath : Was ist Forstgeschichte und welche Stellung nimmt sie im System unserer Wissenschaft ein ? Forstwissenschaftliches Zentralblatt, 1919, 128. 1. — J. Köstler : Grundsätzliche Bemerkungen zu einer Geschichte des Forstwesens in Deutschland. Silva, 1935. 185. s köv. 1. — K. Mantel : Grundsätzliche Bemerkungen zu einer Geschichte des Forstwesens in Deutschland. Forstwissenschaftliches Zentralblatt, 1935, 509. s köv. 1. — J. Köstler : Wald und Forst in der deutschen Geschichtsforschung. Historische Zeitschrift, 1937, 461. s köv. 1. 2 Cholnoky J. : Magyarország földrajza (Pécs, 1929), 58. 1. ; Kogutowitz К. : Dunántúl és Kisalföld írásban és képben, II. (Szeged, 1936) 167. és 211. 1.