Századok – 1937

Történelmi irodalom - Elicker; Karl: Festschrift der 150 jährigen Gemeinde Buljkes. Ism.: Réz Henrik 470

472 történeti irodalom. 472 nagy vagyon náluk gyermekellenes irányzatú, amíg volt elég megvásárolható föld, volt több gyermek is, ma a földvásárlás és terjeszkedés megszűnt, azért kevés a gyermek. Ebben a községben — magunk is jól ismerjük — valóban gazdasági okok miatt virul az egyke; nem akarják, hogy a gyermeküknek kevesebb vagyona legyen, mint a szüleinek. Évekig kiegyenlítődött az arány azáltal, hogy legtöbben 70 évig éltek, de az életkorhatár emelkedése nem pótolhatja a születések hiányát. A torzsaiak sokat szenvedtek régen a talajvíztől, amiért már az első évek után (1794—1807) több mint 70 család Déloroszországba (Odessza vidékére) vándorolt. Később (1880) nagyarányú vízlevezető csatornahálózatot építettek. Az egyetlen hazai német község volt, ahol rizst termeltek, de amióta a Ferenc József-csatorna két államhoz tartozik, erre sincs többé mód. A gazdasági egységek kettévágása ily súlyos következményekkel jár még a határtól messze eső falusi gazdálkodásban is. Ugyancsak lakatlan praediumra (térképe 1762-ből megvan) épült Bulkeszi 1786-ban. A helység a XIII. században a Keszi család birtoka volt, ebből magyarázzák a nevét is : Boulkezy> Bulkeszi. A XV. században (Csánki, II. 154. 1.) és a török defterekben előfordul mint Kis-Keszi is.- Eredetileg nem volt fölvéve a kincstár telepítési tervezetébe, de a talajvíz meghiúsította a palánkai és kulai járásban kijelölt telepítések egy részét és így alakult az új község. Az 1787-ből fennmaradt névlajstrom 200 földműves és 15 zsellér (Kleinhäusler) nevét tartalmazza. A legtöbb község névjegyzéke úgy keletkezett, hogy a családok egy része már ősszel érkezett és a szomszéd falvakban volt elszállásolva, értük a kincstár szálláspénzt fizetett, majd később ugyancsak a kincstártól élelmezést (Brotfrucht) kaptak, amiről állandóan kimutatások készültek. A XVIII. századi telepítések idejének mozgalmasságát mutatja, hogy kétévi fennállás után a talajvíz és járvány elől a lakosság fele (1000>500) elmenekült a szomszédos német községekbe vagy a Bánságba. A községből az idők folyamán kivándoroltak száma felülmúlja a mostani létszámot, amiben nem áll egyedül a bácskai német települések közt. — A szerző a bécsi levéltárat is használta, de munkája kisebb igényű monográfia, főfeladatát a családkutatásban látja. Hadd tudják meg, hogy honnan jöttek ide és akkor sohsem fogják a kapcsolatot a régi hazájukkal elveszíteni -— mondja előszavában. A hangulat most valóban ilyen a Bácskában, a legtöbb német községben létesített helyi múzeum (Heimatmuseum) számára mindenféle emléktárgyakat gyűjtenek, Németországból is. Rácmilitics az eddigiektől eltérő telepítés, mert a meglévő szerb községbe telepített le a kincstár németeket, ill. ezek oda jöttek a szomszéd községekből. Ilyen eset több is volt, sőt pl. Ókér német lakossága csak a szomszédos új telepes községekből verődött össze az 1820-as években, vagy pl. Kucora lakossága a XVIII. század végén és a XIX. század elején a legkülönbözőbb vidékekről és népekből alakult : magyarok a Kis- és Nagykunságról, rutének a Kárpátokból és németek Németország más-más