Századok – 1937

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: A római világ nagy válságának szemléletéhez 432–451

a római világ nagy válságának szemléletéhez. 443 tenni nehéz volna. Annál is inkább, mert az akkori földrajzi világkép teljesen téves volt : a birodalom centrális helyzetének és túlnyomó voltának elképzelése s a határszéleken lézengő rabló csoportoknak összetévesztése úgyszólván az összes többi népével a földkerekségnek elhomályosította a várható népmozgalmak perspektíváit. — 172. s köv. 1. : Piso ellencsászár históriája nem alapszik hiteles forráshagyományon.1 Másképen kell Postumust is megítélnünk, mint Parker (175. 1.). Ha ez a galliai ellencsászár nem kísérli meg a birodalom egységének helyreállítását, úgy az nem bölcs mérséklet, hanem éppen megfordítva, önző elkülönülés, a birodalom nagy általános érdekeinek feladása. Nem volt Postumus pénzverése sem jobb, mint Gallienusé (176. 1.), az inflációs billonpénz egyformán értéktelen mindkettőjüknél ; tény viszont, hogy a rómavárosi pénzverde visszaélései az aureusok gyártásánál kedvezőtlen fényben tüntetik fel az ottani pénzügyi igazgatást, míg Postumus aranyverése sokkal egyöntetűbb és állandóbb súlyban. A kettőjük összeütközéseit illetőleg nem ismeri Parker egy speciális tanulmányomat ;2

téves előadása helyett erre utalok ; a gót mozgalom összekuszált forráshagyományait illetőleg is (v. ö. 188. s köv. 1.) egy másik, már idézett munkámra kell utalnom. Az edictum Gallieni-t, mely a szenátorok katonai funkcióját végleg megszűntette, jobban megvilágítja szerzőnknél (179. s köv. 1.) Lambrechts ú j dolgozata.3 — 181. 1. • Az équités nevű csapatok tárgyalásához meg kell jegyeznünk, hogy Parker szerintünk összetéveszti az ilynevű későbbi ezredeket a Gallienus által szervezett s Milanóban állomásozó központi lovassereggel.4 Az équités nevű lovasezredekről azt hiszi, hogy a konstantinusi korig nem választották el őket véglegesen régi anya-csapataiktól, a légióktól5 (v. ö. 270. s köv. 1. is) : ezzel szemben a Paulovics István által publikált ószőnyi bronztábla 311 őszén már a tarn legionarii milites, quam etiam équités in vexillationibus constituti Inlyriciani kifejezést használja ;6 a szétválasztás már Gallienus kora óta meglehetett. A lovasság mellett az állandó gyalogos-vexillatiók rendszerének kifejlődését is nélkülözzük e könyvben, úgy mint általánosságban a mélyen tagozott, többrétű védrendszer kialakulásának jellemzését. — 181. s köv. 1. : Gallienus jellemzését írónk a História Augusta alapján adja : de a fokonként züllő tyrannus torzképe ez esetben csak rhetori fogás7 s ellenkezik a történeti valósággal. — 187. 1. : Aureolus - amint kimutattam8 — már az ostrom előtt Postumushoz pártolt és miután Gallienus körülzárta Milanóban, Augustussá kiáltották ki, ami Claudius-szal szemben is megpecsételte a sorsát. Aurelianus azon hadjáratai, melyeket uralma kezdetén kellett megvívnia (194. s köv. 1.), más sorrendben folytak le.9 A római pénzverdét Aurelianus nem záratta be (195. 1.) ; 1 V. ö. H. Peter : Die sogenannten dreissig Tyrannen (Abh. d. pb il.-hist. Kl. d. К. Sächsischen Ges. d. Wiss. 27, 6. Abh.) 215. s köv. 1. 2 Zeitschr. f. Numismatik 40. 1930, 1. s köv. 1. 3 Diss. Pann. 1. ser. 8. (1937) 96. s köv. 1. 4 Ehhez nem ismeri egy dolgozatomat : Zeitschr. f. Num. 37. 1927, 198. s köv. 1. 6 Részletesebben kifejtette e nézetét Parker : Class. Rev. 26. 1932. 137. s köv. 1. 6 Paulovics I., Arch. Hung. 20. 1936, 11. 1. 7 V. ö. A gót mozgalom, etc., 22. s köv. 1. 8 Zeitschr. f. Num. 40. 1930, 1. s köv. 1. 9 V. ö. A gót mozgalom, stb. 47. s köv. 1. Századok, 1937. IX—X. 28