Századok – 1937

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: A római világ nagy válságának szemléletéhez 432–451

448 alföldi andrás. született tehát ez a mese, amely O. Seeck „Der erste Barbar auf dem Kaiserthron'' című elmefuttatása óta közhellyé vált. Pedig vájjon a thrák Maximinus barbárabb volt-e, mint előtte teszem Elagabal ? Nem hiszem, hogy ezt bárki is hinné. Azon sem kell ma már gondolkozni, hogy Macrinus vagy Thrax törték-e át a szenátus szentesítő jogát a császárkreálásnál : e jogforrás megszűnésének ugyanis sokkal régebbi előzményei vannak.1 149. s köv. 1. (56. jz.) : Menophilus moesiai harcaira nézve nem a Wietersheim-Dahn elavult művén építő Lehmannt, hanem L. Schmidt művének új kiadását vettem volna alapul.2 — 156. s köv. 1. : Az eiç ßumjUa beszéd császárdícsérő közhelyeit, melyek ősi görög előírásokon alapulnak, nem használtam volna fel Philippus uralmának jellemzésére ; ezek épp oly eufémizmusok, mint a pénzek hasonló eufémizmusai (Laetitia fundata, Aequitus Aitg\usti']), melyekkel Parker e császár sikereit igyekezne megvilágítani. — 167. 1. : Ha 253-ban a szenátus Gallienust eiőször Caesarrá választotta volna s csak később Augustus-szá, ez a római verde előlapjain feltétlenül nyomot hagyott volna : ez azonban nem történt meg. — 167. s köv. 1. (v. ö. 210. 1. cs 343. 1., 22. jz.) : téves, hogy Gallienus a dáciai légiókat Kisoláhországba helyezte át, — ahol különben még csak romanizált szervezet sem volt, hanem csak olyan barbár vazallus-ország, mint a Duna-Tisza közén. 168. 1. ; a Postumus elleni háborút illetőleg a bizánciaknál megmaradt forráshagyomány adja a helyes időrendet.3 Valerianus keleti háborújának kronológiájára nézve is adnak még néhány újabb támpontot a pénzek, ha az emissziókat szorosabban szétválasztjuk.4

A „Traianus" név felvételét illetőleg Decius által a néhány kiragadott felirat helyett Wittig részletes tárgyalását idéztem volna (RE. 15. 1246. s köv. 1.). Valerianus állítólagos cenzorságára nézve Decius alatt Parker Zonarast idézi, de ennél (XII, 20) erről nincs szó, csak a hamisításoktól hemzsegő vita Valeriani-ban,5 s így kétségtelenül elvetendő. A világkrízis okairól szóló fejtegetéseit csak részben oszthatjuk (163— 64. 1.). A katonaság elbarbárosodása következmény, nem ok. Itália keze nem engedte volna el a fegyvert, ha lett volna ereje forgatni. A sereg önzésének alkalmi kitörései mellett nem szabad elfeledni, hogy mily óriási véráldozatot hozott, továbbá, hogy miután a társadalom többi része csütörtököt mondott, a sereg termelte ki magából azt az új konstruktív szellemet, mely a nagy válságból kivezette az impériumot. Az utak elhanyagolását sem látom : a mérföldkövek mást mondanak. Világos, hogy hiba volt, amikor a határőrző kordon mellett tartaléksereget nem szerveztek,® ugyanúgy, ahogy gazdaságilag nem gondoskodott az állam tartaléktőkéről, hanem megelégedett azzal a krízis előtt, hogy a határmenti csapatok megfeleltek hivatásuknak, fékentartották a barbárságot s hogy az adóbevétel is elegendő volt az állam gépezetének mozgatására. De ezért a római kormányzatot felelőssé 1 V. ö. Röm. Mitt. 50. 1935, 43. s köv. 1. 2 Gesch. d. deutschen Stämme I2. (1934) 204. 1. 3 V. ö. Zeitschr. f. Numismatik 40. 1930, 1. s köv. 1. 4 A „Berytus" folyóiratban egy északszíriai lelet kapcsán hamarosan hozzászólok e kérdéshez. 5 V. ö. A. v. Domaszewski : Die Daten der Script. Hist. Aug. (S.-Ber. Heidelberg 1917, 1. Abh.), 13, 19. 1.; O. Th. Schulz : Vom Prinzipat zum Dominât (1919), 249. 1. 605. jz. • Bővebben kifejtettem ezt „A gót mozgalom és Dacia feladása" c. dolgozatomban (1930) 30. s köv. 1.