Századok – 1937

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: A római világ nagy válságának szemléletéhez 432–451

A római világ nagy válságának szemléletéhez. 447 felfogása tükröződik (69. és 75. 1.) Severusnak a szenátus elleni gyűlölete és kegyetlensége vádjában, mely nem helytálló.1

A lovagrend előtérbe nyomulására nézve Parker, sajnos, nem használta A. Stein alapvető „Ritterstand"-ját : Stein kimutatta, hogy a fordulat nem Severus, hanem már Commodus alatt megkezdődik. Másfelől nem láthatjuk olyan kedvező színben Severus gazdálkodását, mint szerzőnk (76. 1.). A pénzromlás, mely Commodus alatt lappangó, alig megfigyelhető lassú fémtartalom-romlás után erősen érezhetővé válik, alatta jelentékenyen fokozódik ; nem kétséges, hogy ezt a pénzrontást az árak felszökése is követte. Ez az oka Severus zsoldemelésének is (87. I.).2 Ami a katonai fejlődést illeti (97—98. 1.), nem találunk említést Caracalla kezdeményező lépéseiről a későrómai-barbár sereg kialakulása felé.3

De nem szól Parker a szír íjászcsapatokról sem, amelyek részben ekkor keletkeztek és kétségtelenül erős oszlopai voltak a liemesai asszonyok dinasztiájának. Emellett tömeges felhasználásuk nagy átalakulást is jelent a taktika terén. Caracalla Antoninus Magnus neve a feliratokon és pénzeken (98. s. köv. 1.) nem Macrinus, hanem Elagabal korából származik4 és Severus Alexander alatt folytatódik. Nem szabad felednimk, hogy Elagabal uralmának belefulladása az emesai napisten kultuszába (102. s köv. 1.), mely méltán lázította fel a római érzésű magasabb társadalmi osztályokat, másfelől (a szír íjászcsapatok mellett) legfőbb létalapja volt ezen éretlen kölyök négyéves uralmának, mely sohasem következhetett volna be, ha az alattvalók széles rétegei nem bíztak volna annyira abban az istenben, akinek főpapja volt s akinek divatja éppen akkor kulminált; így nem is volt oly bizarr és oktalan dolog e kő-fetis primitív ceremóniáira helyezni a fősúlyt. A praefecti praetorio szenátori rangját illetőleg (107. s köv. 1.) Lambrechts fejtegetései5 adják a helyes megoldást. A Vita Alexandri idealizált képe a szenátorok boldog korszakáról ezen uralkodó alatt nem utolsó sorban a rómavárosi nagy famíliák aspirációit tükrözi Kr. u. 400 körül. — 128. 1, : Ha Parker azt hiszi, hogy Severus vetette meg — mint valami szocialista diktátor -—a kötelező kényszerszolgálat alap jait a városi és a paraszt lakosság érdekei iránt érzéketlenül és a szoldateszka alimentálására, vagy hogy hasonló okból nyúlt a pénzrontás veszélyes eszközéhez, akkor túlbecsüli'ez uralkodó kezdeményező erejét és elfelejti, hogy ő csak egy rég lappangó betegség kitörésének orvoslására nyúlt ily eszközökhöz, s nem is ő volt az első, aki ezt tette ; láttuk, hogy ez a szemlélet általános hibája Parker művének. — 131. 1. : Domna császárné nem 'kapta meg a mater deorum címet', hanem Cybelevel azonosították, mint nem egy elődjét már. Nem Severus dinasztiája kezdeményezte a sanetus cím használatát sem.6 — 141. 1. : Thrax nem 'az első barbár a császári trónon', — itt a História Augusta meséje hat, amely Herodianus (8, 6, 1 ) becsmérlő szavaiból van továbbszőve : Kai ца-Хшта те oi TTaioveç Kai őaoi ßapßapoi GpâKeç, ió Kai xr)v àpxryv абтф ív€K€xeipÍK€aav. A dunai katonaság műveltségére való célzásból 1 P. Lambrechts : La composition du Sénat romain de Sept. Sev. à Dioclétien (Diss. Pann. I. 8, 1937), 81. s köv. 1. 2 H. Mattingly, Num. Chron. 1932, 177. s köv. 1. 3 V. ö. megjegyzéseimet : Germania, 19. 1935, 324. s köv. 1. 4 V. ö. Atti e memorie dellTstituto Ital. di num. 5. 1925, 73. s köv. 1. 5 I. m. 104. s köv. 1. 6 V. ö. Rom. Mitt. 49. 1934, 29. s köv. 1.