Századok – 1937
Értekezések - FEKETE NAGY ANTAL: Településtörténet és egyháztörténet 417–431
42-t fekete nagy antal. Középkori értelemben szólva, az egyház mindenre és minden vonatkozásban rányomta a maga bélyegét. Hatása, irányító munkája megnyilvánul a kontinens egész politikájában és művelődésében. Az egyház magának tartja fenn az irányítást minden téren, a keresztény hit és kultúra áthatja és átitatja egész Európát. Magyarországon a kereszténység elterjedése után a királyság és az egyház a magyarságot a nyugati kultúrkörhöz kapcsolva céljaikban és eszméikben teljesen egybeforrtak. A királyság hatalma és az egyház ereje közösen nyilvánul meg később is a királyság területi hatalmának folytonos terjeszkedésekor. Si A kereszténységnek és a királyságnak ez egymásbafonódó kezdeti fejlődéséből kiindulva kíséreljük meg itt a magyar településtörténet és egyháztörténet viszonyát meghatározni, illetve az egyháztörténetnek és részletkérdéseinek településtörténeti vonatkozásait kiemelni és az általa nyújtott segítséget a maga jelentőségében értékelni. A magyarságnak a későbbi, úgyszólván állandóvá vált országhatárok felé történt terjeszkedését mindenütt nyomon követte a világi és egyházi hatalomnak a megszervezése. Amikor egy területnek nemzetiségei vagy királyi népei megindulnak a határok felé, terjeszkedésük folyamán mindenütt magukkal viszik annak az egyháznak a szervezetét, melybe addig tartoztak. A kabar törzsből származott Aba-nemzetség mátraalj i szállásbirtokáról a határok kitolása után kelet és északkelet felé terjeszkedett és igen korán birtokokat szerzett Abauj, Sáros és Zemplén vármegye területén is. Az Abanemzetség települési irányát mindenütt nyomon követte a kabar törzs szállásbirtokán Szent István által alapított egri egyházmegye terjeszkedése is.1 A Szepesség betelepülése két irányból, a gömöri és a tornai várispánság területéről történt. Minthogy ezeken a területeken az egyházi hatalmat az esztergomi érsekség gyakorolta, a település terjeszkedése folyamán természetesen a Szepességre is az esztergomi egyházmegye terjesztette ki fenhatóságát.2 Trencsén vármegye megtelepítése két irányból indult ki, a Bebrava és a Vág mentén, mindkét irányban Nvitra vármegye területéről.3 A település terjeszkedése folyamán a nagyrészt királyi népekből álló lakosság mindkét irányban a nyitrai főesperes-1 Fekete Nagy A. : A Szepesség kialakulása (Budapest, 1934), 12. 1. 2 U. o. 18, 44. 1. 3 Lukinich I. : A Podmaniczky-esalád oklevéltára, I. (Budapest, 1937) XI—XVI. 1.
