Századok – 1937
Értekezések - FEKETE NAGY ANTAL: Településtörténet és egyháztörténet 417–431
Településtörténet és egyháztörténet. A mind nagyobb erővel előtérbe nyomuló településtörténeti kérdések sikeres megoldása szükségessé tette a településre ható természeti és kulturális tényezők legszélesebb körű vizsgálatát. A problémák megsokasodása következtében az összes települési tényezők hatásainak értékelését a történettudomány a maga eszközeivel elvégezni nem tudja. Éppen ezért a településtörténet segédtudományául avatta mindazokat a tudományokat, amelyek a természeti és kulturális tényezők hatásaival foglalkoznak, úgyhogy a problémák szaporodása és a szempontok kiszélesedése a segédtudományoknak a természettudományok területére is átnyúló széles skáláját hozta létre. A településtörténettel foglalkozó német történetírók közül Pfitzner a településtörténet segédtudományait a következőkben sorolja fel : ..Geologie. Geographie, Klimatologie, Botanik. Agronomie, Anthropologie, Rechts- und Wirtschafts(Social)geschichte. Philologie u. s. w."1 Ha az emberi települést a legkezdetlegesebb életformákból kiindulva vizsgáljuk, kétségtelenül a természettudományok és az arclieologia nyújtják a legtöbb segítséget, azonban mennél jobban haladunk előre az írásos emlékekkel rendelkező korokban, a történeti részlettudományok eredményei annál biztosabb megoldásokhoz vezetnek. A felsorolt történettudományi ágak mellett ha a településtörténet észre is vette az egyháztörténet által nyújtott segítséget, azt még a mai napig sem méltatta kellő figyelemre. A településtörténet és a népiség kölcsönös vizsgálatában, mint a művelődési tényezők egyik csoportja, ott szerepel ugyan a vallás és a szentek tisztelete is,2 de az egész egyháztörténetnek a településtörténethez való viszonya, az egyháznak mint ható és munkálkodó települési tényezőnek a szerepe még mindig tisztázatlan. 1 Grundsätzliches zur Siedlungsgeschichtsforschung. MÖIG. (= Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung) XLÏII. (1929) 283. 1. 2 A. Helbok : Siedlungsgeschichte und Volkskunde (1928). Századok, 1937. IX—X.
