Századok – 1937

Értekezések - BÁRCZI GÉZA: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez 399–416

41(5 bárczi géza. patrie oranino consimilem eloquuntur", 1 Oudenboscli : „aliqui de regno Hungáriáé . . . loquentes idionia Leodiense",3 Zantfiiet : „in eodem idfomate' cum Leodiensibus per omnia concordare".3 Már pedig nemcsak minden tapasztalatnak ellene mond, de határozottan lehetetlenség, hogy a 400 év előtt hazájukból kiszakadt magyarországi vallonok még ugyanúgy beszéltek volna, mint az őshazában maradtak. E 400 év alatt ugyanis a liège-i vallonban igen mélyreható változások mentek végbe, erre az időre esik, hogy a sok közül csak néhány fontosabbat említsünk, az ei>eu (ő), oi>eu (ő), az o(u)>eu (ő), az ue>ou (u) változás, valószínű­leg az l vokalizációja s mindenesetre a kiesése, az s'>h változás, a szóvégi s-ek kiesése, a zöngés mássalhangzó előtti s (z) elpusztulása, a kétesetű deklinációnak egyesetűvé való egyszerűsödése és még sok egyéb változás, hogy a szókincs kétségtelen átalakulását ne is említsük. Teljes képtelenség lenne annak a föltevése, hogy mindezek a hangtani és alak­tani különbségek, melyek a nyelvnek a hangzását gyökeresen, szinte a megérthetetlenségig megmásították, mind — és csak ezek, másoknak kizárásával — éppen iigy végbementek volna a magyarországi vallonok nyelvében is, mint a liège­iekében. Ha valóban a XI. században kivándorolt vallonok ivadékai kerültek volna vissza. 400 év múlva Liègebc. ezek­nek a nyelvét bizony az otthoniak nemcsak hogy nem érezték volna a magukéval azonosnak, de valószínűleg, néhány szó vagy mondatfoszlány kivételével, csak nehezen értették volna meg. Mindezek alapján aligha fér szó ahhoz, hogy az egri vallonok XI. századi kivándorlásáról szóló adat jóhiszemű tévedésen alapszik, s hogy e hospesek letelepedését jóval későbbi időpontra kell tenni. Másrészt azonban a Zantfiiet nyújtotta 130 év, bár jóval közelebb áll a valósághoz, szintén nem tekinthető pontos időmeghatározásnak. Ha Zantfiiet pontos forrás alapján dolgozott, azt kell hinnünk, hogy a XIV. század elején is volt kivándorlás ; de az egervölgyi vallonok egypár évtizeddel korábban kerültek már Magyar­országra. Tudjuk ugyanis, hogy az Eger közelében lévő Tálya község neve föltétlenül francia eredetű, s minden bizonnyal a vallon bevándorlók alapítása s egyik lakóhelye.4 Ez a Tálya, mely több településre oszlott, meg van említve 1 I. m. 598. 1. 2 Ed. Borman, I. 27. 1. 3 Ampi. Coll. V. 455. 1. í Karácsonyi, MNy. II. 274. 1. Bárczi, MNv. XXV. 263. s köv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents