Századok – 1937
Értekezések - BÁRCZI GÉZA: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez 399–416
406 bàhczi géza. föltétlenül megbízható müvében.1 Jean de Stavelot zavaros, nem kritikus fő, igaz, hogy kortárs és szemtanú, mindent lát és hall, minden érdekli, nem tud azonban fontos és nem fontos, valószínű és nem valószínű között különbséget tenni.2 Ezzel szemben Zantfliet hűvös, kritikus fej, erősen törekszik a tárgyilagosságra, forrásait alaposan megvizsgálja s amenynyire csak lehet, mindennek végére jár. ,,ll ne dit que ее qu'il connaît, il utilise exactement ses sources, il n'abuse pas du merveilleux, il se défie des fables transmises par la tradition populaire et des exagérations habituelles à ces sortes de récits."3 1429-ig, amikor írni kezd, kétségtelenül fölhasználja Jean de Stavelot művét, sőt meglehet, hogy 1429 után is, de mindig erős kritikával, személyes értesüléseit fölhasználva, sőt minden egyes ténynek utána járva. Minden szempontból föltétlenül megbízhatóbb, mint kortársa. A kútforrás egybevetése tehát okvetlenül Zantfliet javára dől el. Másrészt azonban ahhoz sem fér szó, hogy a Jean de Stavelot-tól egész terjedelmében művébe iktatott latin nyelvű oklevél, melyet a liège-i egyházi és világi hatóságok állítottak ki a zarándokok számára, feltétlenül hiteles. A vallon krónikás, ha gyakran tévedett és befolyásolható volt is, kritikája pedig a forrásokkal és a szóbeli értesülésekkel szemben gyönge lábon állott, tudatos hamisításra, amilyet egy hosszú oklevél koholása jelentene, sohasem vetemedett. Ez alkalommal különben is semmi célja nem lett volna ilyesminek. Az oklevél egyébként jól tájékozott Magyarországról, tudja, hogy van nádor és hogy azt hogy hívják, s ha László egri püspöknek a nevét Anselmusnak írja is, az megmagyarázható onnan, hogy e név vallon földön teljesen szokatlan volt, s így akár az oklevél leírója érthette félre vagy azonosíthatta tévesen, akár a krónikás tévedhetett másolásában. Mindenesetre érdekes, hogy az egri püspök mellett a nádorhoz intézik az oklevelet s nem a királyhoz, valószínűleg, mert a nádor az egri püspök testvére volt.4 A magyar zarándokok nevei közül is említ hatot (Zantfliet szerint mindössze heten voltak, míg az oklevél a nevek felsorolása után odateszi : et compluribns) s bár ezek a nevek nagyon el vannak torzítva — talán már az eredeti oklevélben is, de mindenesetre a ránk maradt másolatban — az első megemlített név Mathias Andree Biro kétségtelenül 1 Balau i. m. 599. 1. 2 Balau i. m. 598. s köv. 1. 3 Balau i. m. 619. 1. 4 Borchgrave i. m. 26. 1.
