Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 1–51

AZ ANONYMUS-К ÉRD ÉS REVÍZIÓJA. 29 tetben útmutatóul szolgálhat, „kianalizálni", abban a reményben, hogy így — az egész problémát szélesebb alapra helyezve — eredményben is többet érhetünk el, mint az az eddigi kutatás folyamán sikerült. 1. Vizsgálódásaink megkezdését megkönnyíti az, hogy a Gesta — pontosan úgy, mint egy oklevél protocollum-része — szabályos intitulatióval kezdődik : P. die tus magister ac . . . . nótárius, melyhez szabályos inseriptio (szintén siglával) és ahhoz kapcsolódó salutatio csatlakozik : N. suo dilectissimo amico .... salutem et sue petitionis effectum.1 Itt ránk nézve elsősorban az a fontos, hogy sem a szerző (az oklevélkiállító !), sem a címzett neve nincs kiírva, hanem azt „szerénységből", illetőleg „divatból" egy kapitalis betű, úgynevezett sigla rövidíti, sőt a szerénység fokozására a szerző még tudományos képzettségét sem jelöli meg egyenesen, hanem azt egy „dictus" jelzővel egyszerűsíti, sőt a sigla-rövidítést a címzett nevének jelölésében is használja. E szokásnak (mely különben a magyar diplomatikai irodalomban idáig sem volt ismeretlen, így például a legelső magyar oklevéltani kézikönyv : Perger „Bévezetés"-e2

több fejezetet szentel „az előbötüzések" történetének !) külföldi vonatkozásait Jakubovich Emil nagysikerű tanulmányában részletesen ismertette,3

itt csupán azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy a magyar diplomatikai gyakorlatban a siglák szokása milyen formában volt ismeretes és milyen korban ? A siglák, melyeknek a pápai kancellária volt a" kiinduló pontja, elvétve nálunk is korán előfordulnak. Még pedig nemcsak ama (fentemlített szokástól lényegesen eltérő) módon, hogy a már egyszer teljes alakjában kiírt nevet az oklevél további részeiben rövidség- és helykímélés céljából csak első betűjével jelölik,4

hanem (ha nagyrészt 1 Fejérpataky kiadása, mint ismeretes, még Predictus magister-t ír. Juhász László 1932-ben megjelent Anonymus-kiadásában azonban már a helyes P. dictus olvasható. (2.) Hasonlóképpen a Szentpótery által szerkesztett Scriptores-ben. (33, 2.) 2 Bé vezetés a' diplomatikába vagy is az oklevél esméret tudományába Mellyet TT. Schwartner Márton úr után .. . magyar nyelven ki adott Perger János . . . (1811.) 120—125. 1. 3 Ld. ezenkívül Magyar Nyelv 22. k., 1926. 305—307.1. Balogh József cikkét : Miért „Névtelen" Béla király jegyzője ? 4 Mint pl. Gaufredus zobori apát 1111-ben kelt oklevelében : . . . illustris archiepiscopi Strigoniensis Laurentii — s nemsokára ugyan-