Századok – 1937

Szemle - Schäffner; Rudolf: Zur Geschichte der Agrarkrisen im neunzehnten Jahrhundert. Ism.: ifj. Iványi-Grünwald Béla 381

szemle. 381 kiváltani a liberalizmus iránt. Metternich mégis felállította Mainzban a Zentralpolizei-t, de csak azt érte el vele, hogy a titkos szövetkezés tagjai Párisba vándoroltak s mert a francia kormány még Metternich határozott kérésére sem volt hajlandó őket kiutasítani, onnan terjesztették tovább eszméiket. A központi rendőrszervezet nem ért el semmiféle eredményt, a könyvek csempészése nagykereskedelmi színvonalra emelkedett, a liberálizmus pedig lassankint magával ragadta az egész német birodalmat és Ausztriát. B. könyve nagyon alkalmas a harmincas évek eszmevilágának a megismerésére -— főként 1834 és 1838 között — de szellemtörténeti problematikáján kívül arra is. szolgálhat, hogy a cenzúrázott irodalom anyagára is világot vessen. Azonkívül több oly író neve lesz ismertté, akiről az általános irodalomtörténet nem mondana sokat, viszont a társadalomra gyakorolt hatásuk nagy lévén, jelentőségük az irodalom életén túlmenőleg domborodik ki. Komoróczy György. Fodor István : A forradalmi Marosvásárhely 1848—49. (Marosszéki Füzetek, 5—6. sz.) H. n. 1930. 8°. 41 1. A szabadságharc marosvásárhelyi eseményeit tárgyalja F. a maga szerkesztette sorozat e kettős füzetében rövid összefoglalásban, népszerű formában. Bizonyára, amint a kiadványsorozat helyi fogadtatása is mutatja, sok megértéssel ós érdeklődéssel olvas e kisebbségi sorsot élő székely város mai lakossága elődeink szebb élotóről, a márciusi napokról, az ellenállás szervezéséről, a küzdelmekről és csalódásokról, s a nemzetiségekkel való ellentétek, az elnyomás és felszabadulás leírásában a maga jelenlegi sorsát is szemléli. Nem volt hiábavaló munka a városra vonatkozó adatok összegyűjtése és ilyen formában való közlése, de még nagyobb eredménnyel járt volna, ha F. a felhasznált elég szegényes nyomtatványgyüjtemény anyagát legalább a szabadságharcról szóló és a marosvásárhelyi eseményeket is tárgyaló közismert munkák (mint Pap Dénes, Gracza György, Horváth Mihály, Jakab Elek művei) adataival egybeveti és kiegészíti. Eperjessy Kálmán (Szeged). Schaffner, Rudolf : Zur Gcscliichte (1er Agrarkrisen im neunzehnten Jahrhundert. H. п. 1933. J. Kruse. 8°. 6, 57 1. Agrártörténeti, sőt agrárkrízistörténeti összefoglalások alapján készült dolgozatában szerző a XIX. század két nagy agrárkrízisének okaival foglalkozik s azok tüneteit vázolja német (főleg porosz-német) és angol területen. Az első nagy agrárkrízis, mint közismert, a napoleoni háborúk utáni helyzetben köszöntött be, a másikat az amerikai gazdasági élet fokozott lendülete, az új területek ragyogó települési viszonya és grandiózus népmozgalma hozta létre. Magyar szempontból az első krízisnél az iparosodásban még hátramaradt porosz gazdasági terület jelenségei értékes analógiák felvetésére adnak lehetőséget a XIX. századelej i magyar agrárkrízis vizsgálatánál, a második krízisnél nagyjelentőségű mindaz, ami az amerikai fejlődéssel összefügg, hisz az amerikai helyzet szinte közvetlenül hatott a középeurópai agrárárak esésének folyamatára. Szerző az amerikai fejlődést az angolamerikai szakirodalom termékeinek figyelembevétele nélkül vázolja, azonban felhasználhatott egészen elsőrangú német szakmunkákat, így Sering műveit is. Az amerikai verseny megismerésének praktikus követelményei a német mezőgazdasági irodalmat a tiszta teoretikus érdeklődésen túl az amerikai helyzet fokozott búvárlására csábították hosszú évtizedeken keresztül, így Sch.-nek német munkák alapján készült összeállítása röviden és megbízhatóan vázolja az amerikai fejlődést. A XIX. század nyolcvanas éveiben a magyar agrárproblémákra adott feleleteket az agrárkrízis hangulatában fogalmaz-