Századok – 1937

Szemle - Bojt Lajos: A fehérvári őrkanonokság (custodiatus) birtokainak története a XVII. század végétől 1833-ig. Ism.: Csapodi Csaba 380

380 szemle. piarista település és iskola sorsát. A központi és a kecskeméti rendi levéltár adatai alapján röviden vázolja a tanárok életét és működési körét. Igen érdekes művelődéstörténeti adalékokat szolgáltat a szerző táblázataiban. Összeállítja a kecskeméti iskola benépesülését 1715—1730-ig, feltünteti a közel 200 tanuló megoszlását társadalmi helyzet, nemzetiség és illetőség szerint, bemutatja az iskola óriási vonzókörét. Kecskemét diákságát nemcsak az Alföld, hanem az egész ország szolgáltatta, Árva, Liptó, Sáros, dunántúli és erdélyi megyék is küldtek diákokat. Farkas László. Bojt Lajos : A fejérvári őrkanonokság (custodiatus) birtokának története a XVII. század végétől 1833-ig. Gazdaságtörténeti értekezés. (Palaestra Calasanctiana, 12. sz.) Budapest, 1935. 151, 1 1. 13 táblázat. A korábban teljesen elhanyagolt magyar mezőgazdaságtör -téneti kutatás az utóbbi években rendkívüli módon föllendült. Egymás után jelennek meg doktori értekezések, melyek ebből a körből választják tárgyukat, a szerzők szorgalmas kutatással próbálnak bevilágítani nemzeti történetünknek ebbe a különösen fontos részébe. B. értekezése szintén ezek közé tartozik, sok értékes adatot közöl a gazdálkodásra és a jobbágyságra vonatkozólag. A szóbanforgó, Somogy megyében és egyebütt szétszórtan fekvő birtok 1807-ben került a piarista rend birtokába és fő anyagi alapját szolgáltatta ennek a nagymultú, kiváló szerzetesrendnek. Sajnos, a címben feltüntetett korszakra vonatkozó forrásanyag annyira hiányos, hogy ennek alapján egységes képet a szerző nem igen nyújthat. A XVIII. századból és a XIX. század elejéről inkább csak egyes töredékes adatok álltak rendelkezésére, a gazdálkodással részletesebben csak a korszak legvégén tud megismertetni minket. Talán helyesebb is lett volna ennek következtében inkább a XIX. század második harmadára terjeszteni ki a kutatást, a korábbi időkkel pedig csak mint szükséges előzményekkel foglalkozni. A forrásanyag természetéből következik, hogy B. művének legsikerültebb részei azok, amelyek a XIX. század harmincas éveinek gazdálkodását ismertetik rendkívül részletes gazdasági utasítások alapján. Szorgalmas munkája itt új vonásokkal gyarapítja a száz év előtti magyar nagybirtokról alkotott képünket. F. C'sapodi Csaba. Barter, Desider: .Metternich und das Junge Deutschland. Bruchstücke aus einem Ideenkonflikt. (Specimina Dissertationum Fac. Phil. Reg. Hung. Univ. Elisabethae Quinqueecclesiensis. 45.) Pécs, 1935. 8°. 42, 2 1. Ismeretes, hogy a mult század harmincas éveiben Párisban egy Jungdeutschland név alatt szereplő politikai párt működött, amelynek célja a liberálizmus elveinek megvalósítása mellett francia fennhatóság alatt szervezendő páneurópai államalakulás megteremtése volt. Ennek a politikai pártnak irodalmi vetületével, ezen keresztül pedig Metternich kultúrpolitikájával foglalkozik szerző szép dolgozata. Hiánytalanul elénk tárja a németországi irodalmi liberalizmust és a német társadalom megmozdulását a liberálizmus mellett s ugyanakkor kifejti azt is, hogy a porosz és az osztrák kormányok minden erejükkel ez erkölcstelennek bélyegzett új irodalmi ízlés és problémakeresés elfojtására törekedtek. B. arra is rámutat, hogy Magyarországon kik szolgálták az irodalom ez új irányát. De könyvének igazán érdekes részletei azok, amelyek Varnhagen von Ense ós Metternich levelezése kapcsán a németországi mozgalmak jelentőségére világítanak reá. Metternich említett megbízottja óva intette a kancellárt erőszakosabb fellépéstől, tekintettel arra, hogy az üldözés csak nagyobb rokonszenvet fog