Századok – 1937
Szemle - Tomelli Sándor: Az emberi civilázáció kezdetei. Ism.: Tompa Ferenc 371
történeti irodalom. 371 Bank és a valóban Rotschild-érdekeltségbe tartozó Magyar Általános Hitelbank között. Jellemzők ennek az állításnak a bizonyítékai : az 1850-es években a Kereskedelmi Banknak és az Osztrák HiteUntézetnek voltak közös üzleti vállalatai és mert az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókjának igazgatóságában az 1870-es években helyet foglaltak a Kereskedelmi Bank igazgatói is, ebből egyszerűen következtetik, hogy az összefüggés a világháború befejeztéig megszakítás nélkül kimutatható. Fontos bizonyíték szerintük az is, hogy a Kereskedelmi Banknak a Rotschildék rendezte válságok idejében is jó volt az üzleti mérlege. (II. 309.1.) Ez ,,az egész országot polipkarokkal szorító gazdasági érdekszövetség", a pénzkartel volt minden bajnak okozója. „Jóhiszemű magyar politikusok, miniszterek küzdelme a magyar fejlődésért egy láthatatlan ellenséggel, a főkartellel, -— antiszemitizmus, — munkásmozgalom, — választójogi harcok, — birtokpolitikai küzdelmek, — iparfejlesztés és annak sikertelensége, — a tragikus kifejlődés Trianonban (!) : mind-mind ennek az egyetlen ténynek, a Rotschüd kartelnek ismeretében válik érthetővé." (II. 313. 1.) Végül is így záródnak a fejtegetések, amelyeket a szerkesztők a munka legfőbb eredményének tekintenek : „Egész Magyarország zárt vadaskerthez hasonlított, bekerítve egyetlen pénzcsoport pénzhatalmának acélsodrony hálójával: a vad — a magyar nép -— szabadon futhatott a kerítésig, de azon át nem törhetett." (II. 318. 1.) Talán bővebben foglalkoztunk a könyvvel, mint az megérdemli. A szerkesztők személye ösztönzött arra, hogy ez ismertetésben behatóbban kutassuk, vájjon nincs-e a munkában mégis valami, ami a történeti irodalom gazdagodását jelenti. Végigtekintve azon meg kell állapítanunk, hogy ez a könyv teljes egészében hasznavehetetlen, a történeti tudatlanság és a szabadjára eresztett fantázia terméke. Ez a mű nemzeti érdekből fontos történeti művelődésünk kárára van és a történeti tisztánlátás elhomályosítására szolgál. Csodálkozva kérdjük, hogy a történetírásnak erre a torzképére hogyan került „a szerkesztők" neve. Eckhart Ferenc. Szemle. Tonelli Sándor : Az emberi civilizáció kezdetei. Budapest, 1936. 8°. 196 1., 56 ábrával. Ez a munka, mint ahogy bevezetőjében maga a szerző nagyon szerényen megállapítja, „nem antropológia, nem archeológia és nem is történelem". írója egyelőre jobb szintézis hiányában a művelt magyar olvasóközönség számára akarja összefoglalni azokat a tudományos eredményeket, amelyekkel az utóbbi időben a szakszerű kutatás bontogatja az emberi civilizáció hajnalára boruló fátylat. Hogy emellett mellőzi, vagy nem is ismeri a részletkutatások legújabb megállapításait, azt aligha vehetjük rossz néven attól a szerzőtől, aki maga sem tartja magát „céhbeli szakembernek". Egy nagyműveltségű ember akart itt számot adni 24*
