Századok – 1937

Történelmi irodalom - Halla Aurél és Dobrovics Károly (szerk.): Magyarország története különös tekintettel iparra és kereskedelemre. Ism.: Eckhart Ferenc 365

361) történeti irodalom. kizárólag perszonális unióban, az uralkodó személyének egyazonosságában élő Magyarországnak módjában állhatott volna önálló versenyképes ipart fejleszteni. Viszont egy Ausztriába teljesen beolvasztott Magyarországot elvileg és logikailag nem lehetett volna más elbánásban részesíteni, kellett tehát üzletileg a különálló, de intézményes perszonális unió, mely Magyarországot Ausztriától elkülöníti, de mégis hozzáfűzi." Ebből logikailag az következnék, hogy Deák és Andrássy a kiegyezést az osztrák ipar, azaz Rotschildék érdekében hozták létre. Olvassuk is a könyvben : „Ehhez az üzleti eredményhez nem volt elegendő maga a nagy koncepciójú rendező : a Rotschildok, osztrák iparmágnások és főhercegek kara, hanem szükséges volt az a közjogi berendezkedés, amely lehetővé tette a kettős iparpolitikát." (II. 221. 1.) Rotschildéknak ez a szerepe, amely a mű kapitalisztikus kori részének alapgondolata, már 1848 előtt kezdődött és Széchenyit is be tudták hálózni. „Saját kutatásaink alapján megállapíthatunk annyit, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesületen és a Nemzeti Kaszinón kívül nem volt Széchenyinek olyan alkotása, amelyből Rotschildék hiányoztak volna." (IÍ. 148. 1.) A kikutatott bizonyítékokkal persze itt is adósak maradnak, mint a többi újszerű állításoknál. A királyi család is Rotschildék szövetségese volt : „az uralkodóház, a magyar király családja és a Rotschildok kölcsönösen támogatták egymást. A Rotschildok pénzügyi téren tevékenykedtek és nyújtottak támogatást, az uralkodóház a maga katonai és közjogi hatalmával biztosította viszont a Rot schild -háznak a támogatás ellenértékét". (II. 285. 1.) Valóban vakmerő állítás, amely semmivel sem bizonyítható és így enyhén szólva a történeti mesék közé sorozható. De mindez nem elég ! A Rotschildok sehol sem hiányoztak a vasútépítéseknél, amelyekre a magyar állam annyit ráfizetett. Ök irányították az egész magyar közgazdasági életet. A könyvírók fantáziájában ez a Rotschild-ház mindent felfaló szörnyeteggé válik. „Az ő akarata, a személytelen Rotschildé, a Rotschild-családé volt az az alaktalan pénzkartel, mely egész életünket behálózta." (U. o.) Ez akadályozta meg a magyar ipar fejlődését „és ezzel megakadályozta erős és egységes magyar nemzeti állam kialakulását, Rákosi Jenő álmát : a harmincmillió magyart". így lett a kapitalizmus kora „а XVIII. században és a XIX. század első felében észlelt fejlődéshez képest •— hanyatlás". A Rotschildok rendezték nálunk meg a csaknem szabályosan hétévenként megismétlődő gazdasági válságokat, hogy „letarolják a netalán függetlenül sarjazni kezdő vállalatokat".. A fantasztikus Rotschild-szörny mindent karmai közé kaparító erejének gondolatában annyira hisznek, hogy az általuk uralt „pénzkartelbe" besoroznak minden pénzintézetet, a bankok történetének teljes félreismerésével. Szerintük a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amelynek részvényei alapításától kezdve a legújabb időkig köztudomás szerint a jobbmódú középosztály kezében voltak —• Rotschild-érdekeltség. Ide tartozott a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iSj holott minden valamennyire tájékozott újságolvasó tudja, hogy minő rivalitás állott fenn a Kereskedelmi