Századok – 1937
Történelmi irodalom - Halla Aurél és Dobrovics Károly (szerk.): Magyarország története különös tekintettel iparra és kereskedelemre. Ism.: Eckhart Ferenc 365
361) történeti irodalom. kásságát, azután a bécsi levéltárakban folyt újabb kutatások eredményeit és Domanovszky Sándor iskolájának szép dolgozatait, ami mind túlnyomóan a XVI—XIX. századra vonatkozik, az nagy kíváncsisággal fogja kezébe venni ezt a könyvet. Vájjon mit derítettek ki a legrégibb és a legújabb korszakra vonatkozólag ? Történeti műveltséggel, avagy csak némi olvasottsággal rendelkező olvasó álmélkodása lapról-lapra növekedni fog e munka tanulmányozása közben, mert eddigi történeti tudását minduntalan revízió alá akarják venni képtelen állításokkal és a legkevesebbet nyújtják éppen a beharangozott vonatkozásokból. A könyv „alapgondolatát" nem könnyű kihámozni, ha csak nem az ez, amit a Bevezetésben olvasunk : „A magyar történelem, bár nem mindig kifejezetten, a Szent Korona jogrendszere körüli küzdelmekben merül ki". Egyes elvei már legrégibb történetünkben, így a vérszerződésben is „felbukkannak". E rendszer folytán „a magyar nemzet a legdemokratikusabb államalakulat". (I. 18—20. 1.) Ha a továbbiakat olvassuk, hozzátehetjük : legszocialistább államalakulat. Mert a következőkben a szent" korona-tan olyan továbbfejlesztésével találkozunk, amelyet a leglelkesebb marxista is elfogadhat : A Szent Korona „vagyis az egész magyar nemzet" minden birtok gyökere, „ami mai nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy minden tulajdonnal végső fokon az egész magyar nemzet rendelkezik. Minthogy pedig modern elméletek szerint a tulajdonhoz fűződnek a nemzeti jövedelem megosztásának főfeltételei, ennélfogva bizonyos vonatkozásban és a nemzet jól meggondolt érdekeinek megfelelően, a Szent Koronának . . . a nemzeti jövedelem, megosztásába beleszólása, annak megoszlása tekintetében intézkedési joga van". „A Szent Korona jogrendszerében megtaláljuk a modern munkásmozgalmak célkitűzéseinek legszerencsésebb jogi fogalmazását, az egész világon egyedül álló jelenséget. A Szent Korona jogrendszere megadja a jogi lehetőségét a kapitalista tulajdon megrendszabályozásának." „A munkásság a maga törekvéseit a világháború befejeztével üzemi tanácsokban kívánta érvényesíteni. Ez a rendszer megbukott, tarthatatlan volt, a munkásság akaratát nem lehetett benne és általa jogilag érvényesíteni. A Szent Korona jogrendszerén keresztül azonban érvényesíteni lehet a munkásság modern célkitűzéseit is, mert a Szent Korona a főtulajdonos, tőle függ a tulajdon, tőle függ a tulajdonhoz fűződő jövedelmek megosztása is." (Dült szedés a könyvben is, II. 20—21. 1.) Nem hiszem, hogy a könyvben annyira magasztalt Timon Ákos (II. 22.1.), ha élne, túlságosan meg volna elégedve a szent koronatan ilyesfajta továbbfejlesztésével, a szocializmusnak ezzel az újdonsült elméletével. Miután megállapították, hogy a magyarok a csonkítatlan Nagy-Magyarország legősibb lakói, és azt a képtelenséget állítják, hogy „kizárva az sincs, hogy a magyarok már az édesvizű tenger korában itt laktak" (I. 26., II. 368. 1.), bőven tárgyalják az ősember korát. Megtudjuk, hogy a velencszentvidi bronzkori telep „az első magyarországi legmodernebb kapitalista