Századok – 1937
Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 1–51
24 SZILÁGYI LORÁND. amely kifejezés, mint azt Hóman kimutatta, a byzanci arany-solidust jelölte, melynek forgalma meglehetősen kiterjedt volt a magyarság közt.1 Okleveleink azonban többet is mondanak. Kérdésünkre vonatkozólag elsősorban az oklevelek anathema- illetőleg poena-formulái tartalmaznak adatokat, amelyek — eltekintve a bennük kifejezett összegek olykor irreális voltától — pénztörténeti szempontból teljesen elfogadhatók. Első ilyen adatunk magában a pannonhalmi alapítólevélben található : 1002 : Quod, qui fecerit, componat centum libras auri optimi, medium camere nostre ac medium prefato monasterio suisque rectoribus, maledictionisque perpetue vinculo eternaliter feriatur. (2.) 1002 (a veszprémi püspökség alapítólevele) : Si quis igitur huius nostri precepti paginam fringere temptaverit, aut prelibate sancti Michaelis Vesprimiensis ecclesie Stephanum almificum episcopum suosque successores ex cunctis prenominatis rebus ecclesiasticis necnon dotibus molestare conaverit, octo milia librarum auri cocti sciat se compositurum, medietatem camere nostre et medietatem prelocute sancti Michaelis Vesprimiensis ecclesie necnon Stephano, celebri episcopo suisque successoribus ... (3.) 1009 (a pécsi püspökség alapítólevele) : Quos terminos si quis violare presumpserit in posterum, componat centum libras auri optimi, medium camere nostre ac medium prefato episcopatui ac rectori eius. (5.) 1055 : Et ne quis per succedentium temporum curricula aliquid ex his defraudare vei retrahere audeat, interminando detestamur. Si quis autem malo depravatus consilio istius decreti transgressor repertus fuerit, sequestratus a Deo perpetua feriatur vindicta et XII libras auri persolvere cogatur. (12.) 1075 : ... statui, ut quicunque contra hanc meam regalem institutionem ire temptaverit : anathematizetur ... et insuper solvat purissimi auri libras mille, medietatem regie camere et medietatem predicto monasterio sancti Benedicti. (20.) Mint látjuk tehát, a XI. században hazánkban is г éppúgy mint Német- és Franciaországban, valamint Itáliában : a nemes fémek mérésére súlymértékként a librát használták és pedig valószínűleg a Karoling-fontot, amely a regensburgi pénzverés átvételével ismeretes lehetett a magyarság előtt.2 1 U. o. 154—168. 1. 2 Hóman i. m., 88—89. Hóman szavai : „II. Henrik bajor hercegnek, István apósának és a mintául vett regensburgi pénzek
