Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 1–51

AZ ANONYMUS-К ÉRD ÉS REVÍZIÓJA. 23 A római birodalom területén alakult germán államokban, s így a frank birodalomban is, a középkor elején a pénzverés alapsúlya a 327 45 g súlyú római libra (font) volt, mely 12 unciára s ezen belül kisebb súlyrészekre oszlott. Nagy Károly, a maga birodalmában, 781 táján új pénzlábat léptetett életbe, egy, a római fontnál nehezebb s valószínűleg arab eredetű súlymérték alkalmazásával. Ez az új súlymérték az úgynevezett Karoling-font (pondus Caroli) — mely újabb számítások szerint 408 g súlyú volt s minden valószínűség szerint 15 római unciának felelt meg — csakhamar egész Európában elterjedt, anélkül azonban, hogy végleg kiszorította volna a régi (12 unciás) római libra-1, mely főképpen a kereskedelmi életben volt használatos. Nagy Károly és közvetlen utódai alatt egy Karoling-font ezüstből 240 dénárt vertek.1 Az európai kontinensen a XI. század folyamán az arany és ezüst mérésére új súlymérték tűnik fel, mely később szintén pénzverési alapsúllyá lesz : a márka (m а г с a, marcha). A márka, mely eredetileg skandináv súlymérték volt, Angliában már korábban használatos a libra mellett, a szárazföldön azonban az első határozott adat 1045-ből való Köln vidékéről. Itt a XI—XII. században egy 215-496 g-os márka volt használatban, amely az északi márkával azonos s igen valószínű, hogy III. Henrik német-római császárnak (1039—1056) Kunigunda dán hercegnővel, Nagy Kanut leányával kötött hazaiiaga, illetőleg az annak folytán fellendült skandináv—német kereskedelem révén jutott Kölnbe, ahol addig a Karoling-font volt a súlymérték. Eranciaországban először 1070 és 1090 közt találkozunk a márkával, I. Fülöp idejében. Ide, mint azt Fülöp közeli rokonsága Hódító Vilmos angol királlyal, valamint a XI—XII. századi angol—francia érintkezések hihetővé teszik, valószínűleg Angliából került. Dél-Franciaországban valóban az angol Tower-márka nyomait találjuk,Észak-Franciaországban azonban egy új, úgy az északi és ó-kölni, mint az angol márkától eltérő súlymérték, a párisi vagy troyesi márka keletkezett (244-75 g). A kölni márka mint pénzsúly 12 solidusból, azaz 144 dénárból állott, a párisi és troyesi márka viszont 16 solidusból, azaz 192 dénárból.2 A XI—XII. századi magyar források közül törvényeink csupán bizonyos pensa-1 vagy pensa auri-t emlegetnek, 1 Hóman B. : Magyar pénztörténet 1000—1325. (Budapest, 1916.) 29—45. 1. 2 U. o. 46—54. 1.