Századok – 1937

Értekezések - KOSÁRY DOMOKOS: Perczel Mór feljegyzései 304–322

306 kosár v domokos. mint miniszter ingatag . . . politikai viselkedésével főoka volt annak, hogy Jellasics egy puskalövés nélkül Fehérvárig nyomulhatott." Ez a 48 őszi krízis állandó visszatérő pontja az öreg tábornok emlékezetének, visszatekintve ebben az időben látja legnagyobbnak szerepét, mikor annyi ingadozó közt mint a radikálisok hőse ment csapatával az ellenség felé. Több mint három évtized távlatából féltékeny szóval igyekszik homályba vonni az ő jelentőségét eltakaró nagy alakot, akit a függetlenségi hangulat hazafias kegyelete egyedül fénylő hérosszá emelt. Ezekre az őszi eseményekre tér vissza Perczel állandóan, ezeket fogalmazza újra, ellátva fő- és alcímekkel, mint : A crisis legfőbb foka ; To be or not to be ; Perczel Mór első és pedig honmentő hadjárata : Pákozd, Ozora, Letenye, Fridau. A móri csatáig már el sem jut a vaskos jegyzetkötegben. Természete hozta magával, hogy nem tudta megírni összefüggő egészben emlékiratait. De olvasta és összegyűjtötte az évek folyamán megjelent negyvennyolcas tárgyú munkákat, szétszedte őket s az ő szerepét érintő részeket egymáshoz fűzve a lapokat bőven ellátta megjegyzéseivel.1 E sokszor rendszertelen odavetések egybegyűjtésével megismerjük sajátos lelki alkatát, melynek fővonásai már fiatalkorában felötlenek. 2. Perczeit, ki Tolna megye vezető családjai egyikének sarja volt, tizenötéves korában, 1827 tavaszán, hadapródnak vették fel az 5. tüzérezredbe. Ez alkalommal egy rövid, fiatalos „emlékiratot" fogalmazott, elmondva gyermekkorát és neveltetését.2

A magyar multat Heltai Gáspár krónikájából ismerte meg s az ő nyomán lelkesedett a Hunyadiakért. „Hazám, hazám, hazám !" — végzi feljegyzését az újdonsült hadapród, diákélete után új évekre készülve. Az öreg Perczel, amint fiatalkorára tekint, úgy érzi, mintha sorsát fátum intézte volna, a történelmi jövő irányítója, de ő is készült erre a jövőre. „Tudatosan praemeditálva tűztem ki magamnak Austria megliarcolását, hazám felszabadítását, az olasz—lengyel nép segélyezését." Amint 1 A Nemzeti Múzeum kézirattárában megvan „1848—1867" c. nyomtatvány-gyűjteménye (II., VI—IX. kötet) sajátkezű jegyzeteivel. (Oct. Hung. 6L6.) 2 Quart. Hung. 1546. — M. S. Hung. Saec. XIX. Fiatalkori „emlékirati jegyzéke" késökori megjegyzéseivel. Szinnyei szerint (Magyar írók X. 748. 1.) egyéb, részben bölcseleti tartalmú kéziratokat is hagyott hátra Perczel, melyeket még életében fiának adott át. Ezeket az iratokat, melyek az adott képet úgysem változtatnák meg, nem volt alkalmam megtekinteni. — 1883-ban egy rövid kiadvány jelent meg : Perczel emlékirataiból. Kossuth ősnemesi származását vitatja. Ld. még : Pápai Lapok, 1885. 30. 1.