Századok – 1937

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben 273–303

302 révész imre. hiszen a négy megelőző ismert rektor közül Félegyházit teológiai képzettség tekintetében legfeljebb az egy Szegedi Gergely közelíthette meg, de elérni az sem igen érte.1 A debreceni iskolában a felsőbb tudományok s főként a teológia tanításának szakadatlan folytonosságát 1588-tól szokták számítani, amikortól fogva az e tudományok tanulására beiratkozott, „subscribált" deákok névsora jelenkorunkig megszakítás nélkül ismeretes.2 Ám egyéb hiteles adatok mellett,3

amelyek kétségtelenné teszik, hogy a debreceni scholának már jóval 1588 előtt voltak magasabb korosztálybeli, önálló jogi személynek tekintett testületet alkotó hallgatói — éppen a Félegvházi-eset a döntő bizonyság amellett, hogy ebben az iskolában, későbbi szép és csaknem egyetemi fejlődésének szilárd alapjaként, már legalábbis 1568-tólrendszeres teológiai oktatás folyt, annak ellenére, hogy a teológiának s az azt előkészítő nyelvi s általában „filozófiai" tárgyaknak tanítására csak egy, mai fogalmaink szerint valamennyire ,,rendes"-nek mondható tanerő s emellett legföljebb még egy segéderő állt rendelkezésre nemcsak ekkor, de még ezután is hosszú időkig.4 Az oktatás, amelyet Tamás rektortól kaptak a debreceni ifjak, nemcsak tárgyilag volt értékes, hanem személyileg is lebilincselő. Köztudomásúlag általános, még a középkorból eredő szokás volt ekkor nálunk is, egyebütt is, hogy egy-egy híresebb, tudósabb tanítómester után a félországot is bekóborolta a tudomány- s néha kissé kalandszomjas tanuló ifjúság — a Mél'iuszék zsinata már 1567-ben szigorú sanctiójú kánoni tilalommal igyekszik az e téren tapasztalható elfajulás ellen gátat emelni5 —, de arra a magyarországi e korbeli 1 Nagy S. (S. Szabó J.) i. m. 389—390. 1. 2 „Catalogue omnium Scholae Debrecinae Civium legibus eiusdem ab anno Domini 1588 subscriptorum." — 1792-ig bezárólag közölve a Thury E.-féle Iskolatörténeti adattár II. kötetében. Eredetije, illetőleg 1706 utáni másolata a debreceni kollégium anyakönyvtárában ; első lapja hasonmásban Nagy S. i. m. 56—57. 1. közt. 3 Ld. Révész Imre (idb.) : A debreceni főiskoláról. Magyar Prot. Egyházi és Iskolai Figyelmező 1870 (I.) 284. s. köv. 1. — Legújabban S. Szabó J. : A debreceni kollégium főiskolává fejlődésének történetéhez. Debreceni Protestáns Lap 1937. 4 Már az 1579-i első kiadás előszavában is nyilván mondja Félegyházi, hogy ebben a könyvében csak azt foglalta össze, amit „régenten az Scholában és az után az közönséges gyülekezetben" tanított — és „olyan móddal", ahogyan ott tanított. Ez a mód pedig, éppúgy mint a tartalom, magas theologiai színvonalat jelent. 5 „Studiosos item discere nolentes, sed qui semper discurrunt, diversa loca mutant, novos anbinde praeceptores requirunt tales