Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

a dunai táj a francia történetírás tükrében. 211 tály szövetkezett egy „külföldi" királlyal j1

majd dacoló állam (1825—1918), melyben egy önmagát a „nemzettel" azonosító társadalmi osztály egyszerre saját parasztjai és nemzetiségei ellen is harcolt, hogy kiváltságait megvédje."2 Minden kommentár nélkül is világos az előadottakból, hogy a magyar történet szemlélete a háború utáni francianyelvű történeti irodalomban tovább romlott s miként a csehszlovák, a jugoszláv és a román történet szemléletével való összehasonlításból kitűnik, jelenleg a mi országunk a Dunatáj legfeketébb pontja.3 5. Csehszlovákia. Francia nyelven a legrészletesebben és a leglogikusabban a csehszlovák nemzet története van kidolgozva. Belőle az olvasó azt a benyomást nyerheti, hogy a mai csehszlovák kormány kiil- és belpolitikája egyaránt minden idegszálával történeti talajban gyökerezik, következésképen, hogy ez az állam mindenben a természet által előírt úton halad. Ezt a szemléletet az alábbi problémák értelmezésén mutatjuk be : a cseh-német, a cseh-tót és a tót-magyar viszony, a csehszlovák demokrácia, a csehszlovákok szerepe a középeurópai térben, a csehszlovák történet a háború után és a magyar kisebbség helyzete. Az, hogy a csehek;'mint a szlávok általában, a németek született ellenségei és hogy a cseh-német küzdelem alkotja a cseh történelem legmélyebb értelmét, a francia nyelvű irodalomban már Ernest Denis óta mélyen meggyökeredzett. Ez a vélemény Denis cseh trilógiájának új kiadásával (1930) csak megerősödött s e klasszikus magyarázatot a kézikönyvek is átvették.4 Ezt a szendéietet a legújabb időkig mi sem zavarta és így a „Revue Historique" mult évi első számában megjelent bő ismertetés Krofta két könyvéről5 valóságos reveláció erejével hatott. Ebből ugyanis a tudósok szűk köre már kihámozhatja azt a nagyjelentőségű 1 Ez a gondolat Diner-Dénes újkorra vonatkozó koncepciójának is tengelye. 2 Géographie politique, 190. 1. 3 A francia irodalom elemzése alapján Ottlik ugyanerre az eredményre jutott. (Nouvelle Revue de Hongrie, LI. к. 1934. 331. 1.) 4 Calmette : L'élaboration du monde moderne, 169, 229. 1. — V. ö. Lafond et Desfeuilles i. m., 24. 1. és Prokes i. m., 11. 1. és passim. — Tibal szerint a csehek szemében a német ma is csak betolakodott idegen. (La Tchécoslovaquie, 15. 1.) 5 Das Deutschtum in der tschekoslovakischen Geschichte. (Prága, 1934.) 146. 1. és Národnostni vyvoj zemi ceskoslovenskych (A nemzetiségek fejlődése a csehszlovák országokban). Prága, 1934. 105. 1. Revue Historique, 1936. jan.-febr., 73. 1. 14*