Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

210 baráth tibor. egységekre, hangsúlyozza, nem pedig mesterséges darabokra. Nagymagyarország „egysége" ugyanis, amit a háború előtti Ausztria-Magyarország „egységével" együtt nem győztek eléggé csodálni, a valóságban négy önálló tájra bomlik, és pedig a Pusztára, Szlovákiára, Erdélyre és a Jugoszláviának jutott részre.1

Csonkamagyarország azonban továbbra is ugyanannak a feudális-arisztokratikus kasztnak a kezében maradt, amelynek nyomával az egész magyar történet folyamán találkoztunk. „A mai Magyarország — írja Blum — a legmeglepőbb ósdi és elavult jelenség, amit a történet csak szemünk elé tárhat.".2 A magyarok tehát „idegen test Európában, corps étranger á l'Europe".3 A mai kormányzat régi kisebbségi politikáját is folytatja, melyet továbbra is az „egy és oszthatatlan nemzet eszméje ural", pedig bölcsebb lenne, ha a magyarok a centralizmus helyett az országuk érdekeinek jobban megfelelő föderalizmust választanák.4 A revíziót nem az egész nemzet, hanem csak a ma is kormányzó oligarcha-csoport akarja, hogy Erdélyben és egyebütt elveszett földjeit visszaszerezhesse. Ha ez a politika sikerül, Közép-Európában minden demokratikus fejlődés meg fog állni.5 • Ezt a főbb vonalakban vázölt történetszemléletet Jacques Ancel összesűrítve így fejezi ki : „Magyarország „ezeréves" története egy kudarc története : kísérlet arra, hogy Közép-Európában kialakítsanak egy egységes államot,6 mely a maga során a hódítás megőrzése céljából előbb katonai állam volt (896—1526); aztán adminisztratív és központosító állam (1526—1825), melyben egy társadalmi osz-1 J. Ancel : La géographie de la Petite Entente, 415. 1. — Csak kevesen vannak, akik G. Hervével elismerik, hogy a felszabadítás ürügye alatt Magyarország testéről köröskörül nagy színmagyar területeket is lenyírtak és mesterségesen a szomszédnemzetek testére aggattak. (Nouvelle histoire de l'Europe, 406. 1.) 2 A Diner-Dénes i. m.-hez írt Előszóból. 3 Ez a kifejezés a Nouvelle Revue française-bol való, melyet idéz a Nouvelle Revue de Hongrie, LII. k. 2. r. 174. 1. — Ismét rámutathatunk arra, hogy a magyar marxisták szelleme befolyásolja a franciák történetszemléletét. Diner-Dénes munkájában ugyanis ugyanezt a kifejezést kétszer is megtaláljuk. (8. és 21. 1.) 4 J. Chmelar : La minorité slovaque en Hongrie. Le Monde salve, 1933. 196. 1. 5 Seton-Watson „Treaty revision and the Hungarian frontiers" (London, 1934.) c. munkájából való ez a gondolat s tőle átvette a Le Monde slave, de megtalálhatni az évekkel előbb kiadott, többször is idézett Diner-Dénes-fóle munkában (153, 155. 1.) is. 6 Szemben a főderalizált állammal t. i.