Századok – 1937
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230
208 baráth tibor. fékezhetetlen kapzsiság jellemzi őket."1 Ez a több mint ezer évvel ezelőtt kialakult magyar jellem, mely ma is akadálya annak, hogy a dunai népek békéje beköszönthessen, a magyar történet minden korszakában megtalálható. Első nagy megnyilatkozása az Aranybulla kierőszakolása, „mely hasonlítható bizonyos tekintetben az angol Magna Cartához, csakhogy az a különös sajátsága, hogy egy kaszt kizárólagos érdekeit szolgálta."2 „Magyarország külpolitikája a királyság kezdetétől fogva mindig egy célra irányult és pedig olyan következetességgel, aminőre példát csak Róma és Anglia története nyújt. Ez a cél abban állt, hogy elég erős és állandó szövetségesek révén a hódító magyarok kasztja segítséget kapjon a legyőzött lakosság további elnyomásához, mely lakosságot asszimilációs erő hiányában máskülönben nem tudta volna alávetni. Ez a gondolat a vezetőeszméje, Leitmotivja a magyar külpolitikának évszázadokon át s megtalálható az első magyar királyok idején éppúgy, mint a Tiszák, Andrássyak és Mussolinik idején."3 Ezt a nézetet számtalan helyen feltalálhatjuk4 — hiszen a nemzetiségi panaszokkal jól kapcsolható -— és úgy látszik, kialakításában nagy részük volt a magyar radikálisoknak és kommunistáknak is, akik 1919 után emigráltak.5 A nemzetiségi kérdés megítélése szervesen illeszkedik bele ebbe a keretbe és különösen a Buda visszavételével kezdődő korra vonatkozik. ,,Két évszázados török szolgaság után a magyaroknak semmi sürgősebb dolguk nem akadt," írja Muret, a francia Akadémia tagja, „mint minél hamarabb leigázni a fennhatóságuk alá került oláhokat és szerbeket, azaz az ország lakosságának felét. A magyarok 1848-ban a szabadság nevében fellázadtak a Habsburgok ellen, de a 1 R. Chélard i. m., Előszó és 14. 1. 2 Calmette : L'élaboration du monde moderne, 232. 1. 3 Chélard i. m., 91. 1. 4 J. Borovicka : Les débuts de la politique tchécoslovaque. Le Monde slave, 1930. 168. 1. — Chélard, Marczali Henrikre hivatkozva, i. m. 91. 1. 5 V. ö. Diner-Dénes : La Hongrie. Oligarchie, Nation, Peuple. (Paris, 1937.) 12, 15, 19, 41, 118. 1. — Léon Blum, jelenlegi francia miniszterelnök is így látta a magyar multat : „Depuis le Moyen-Age l'histoire de la Hongrie est gouvernée, est expliquée par la volonté d'une oligarchie maîtresse du sol, du pouvoir réel, et qui, par un surprenant mélange de brutalité et de ruse chicanère, do constance obstinée dans son dessein et d'accomodation cynique aux circonstances, est parvenue à préserver à travers les temps, et jusqu'à notre temps, son antique et souverain privilège." Diner-Dénes i. m.-hez írt Előszava.