Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

a dunai táj a francia történetírás tükrében. 207 népek függetlenségével és szabadságával azonos.1

Magyarország különben egész története folyamán ez előtt az 1526-ban kifejezésre jutott dilemma előtt állt, nem pedig Kelet és Nyugat dilemmája előtt.2

A török korban Magyarország két nagyhatalom : a német és török őrlőköve közé került s mivel gyenge ország volt, függetlenségét elveszítette.3 A „keleteurópai" politika megvetése és a törökkel való ellenséges viszony fenntartása téves politikaként van elkönyvelve. „Az adónak és gyermektizednek alávetett keresztény népek végeredményben nem voltak szerencsétlenebbek, mint a kor többi népei, minthogy nem ismerték a földesúri elnyomást. Inkább örültek helyzetüknek, látva, hogy az úr kegyéből a kisemberek, sőt szolgák is felemelkedhetnek a legnagyobb méltóságokba. Nem is olyan biztos, hogy a török uralmat a meghódított országok lakossága mindig úgy tekintette, mint valami katasztrófát."4

Bölcsebb lett volna, ha a fiatal II. Lajos magyar király is aláveti magát a szultánnak.5 Vannak, akik megfeledkeznek arról is, hogy Magyarország a „kereszténység védőpajzsa" volt.® A magyarok politikai látóköre 1848-ig csak a „glóbus Hungaricus" határáig ért.7 Az országon egészen addig egy feudális „kaszt" uralkodott, mely az idő és a gazdasági élet haladásával mind nagyobb és nagyobb tehertétellé lett.8 A magyar társadalomtörténetet legtöbben a marxista osztályharc-elmélet segítségével értelmezik. Kiemelik, hogy már Bölcs Leó megjegyezte a magyarokról : „El vannak telve attól a szilaj vágytól, hogy a többieket elnyomják és 1 U. o., 38. 1. 2 M. Lhéritier : L'histoire de la Hongrie, en fonction de l'Europe centrale et orientale. Bulletin de la Société d'histoire moderne, XXXIII. évf. 1935. 104. 1. 3 V. ö. Baráth, Századok 1935. 446. 1. 4 H. Hauser et A. Renaudet : Les débuts de l'âge moderne. La Renaissance et la Réforme. (Paris, 1929.) 45. 1. 5 F. Downay : Soliman le Magnifique. (Paris, 1930.) V. ö. Colonel Lamouche : Histoire de la Turquie depuis les origines jusqu'à nos jours. (Paris, 1934.) Mindkét munkát ismertettük a Századok, 1935. 366. és 1936. 88. 1. 6 V. ö. i. cikkünket a tankönyvekről ós R. Chélard : Le danger hongrois. (Paris, 1935.) 153. 1. 7 L. Eisenmann : Un grand Européen : E. Benes, 39. 1. 8 ,,La Hongrie moderne est peut-être le seul Etat d'Europe resté foncièrement féodal." Muret : François-Ferdinand, 108. 1. — „Une aristocratie persistait dans un féodalisme étroit en désaccord croissant avec l'économie actuelle." E. Faure : Découverte de l'Archipel. (Paris, 1932.) 300. 1.