Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871—1935). II. közlemény. 4. Magyarország. —• A magyar történetet fő problémaként tárgyaló gyér számú tanulmányok legújabban -— és ezt örömmel állapíthatjuk meg — majdnem mind hivatásos magyar historikusoktól erednek. Legyen elég ezen a téren az Archívum Europae centro-orientalis, a Bulletin des Sciences historiques és a Revue des Etudes hongroises áldásos működésére hivatkozni, valamint a lassan-lassan magyar kutatók előtt is megnyíló francia világtörténeti folyóiratok, a Revue historique és a Revue d'Histoire de la guerre mondiale egy-két magyar cikkére utalni. E magyar történetíróktól eredő tanulmányok azonban főleg 1935-től kezdve szaporodnak, tehát kívül esnek vizsgálódásunk körén. Addig azonban szinte kizárólag a nem magyar nemzetiségű, elsősorban cseh és oláh, franciául író történetírók szemlélete van érvényben. E szemléletet az őstörténet-államalapítás, a középkor, az újkor, a társadalmi probléma, a nemzetiségi kérdés és a háború utáni kor csoportjaiban vesszük vizsgálat alá. A magyarokat általában az Európán kívül álló sárga fajhoz számítják és rendszerint a húnokkal hozzák kapcsolatba.1

A legújabb kézikönyv szerint azonban a finn fajhoz tartozunk.2

E fajelméleteknek megfelelően őseink hazáját 1 G. Dujarric : Manuel de chronologie de l'histoire de France. (Paris, kb. 1925.) 31. 1. — G. Hervé : Nouvelle histoire de l'Europe. (Paris, 1931.) 96. 1. — M. Muret i. m., 106. 1. — Ch. Seignobos : Histoire sincère de la nation française. (Paris, 1933.) 93. 1. — V. ö. Olay F. : Magyarország a francia tankönyvek torzító tükrében. (Budapest, 1931.) és Baráth T. : Magyar történet a francia középiskolákban. Századok, 1935. 442. 1. 2 J. Calmette : Le monde féodal. (Paris, kb. 1934.) 34. 1. — N. Jorga : Les minorités en Roumanie. Politique étrangère, 1936. 2. sz. 24. 1.