Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 136–202

186 szilágyi loránd. Notum sit omnibus catholice fidei cultoribus (!), quod ego Bela tertius. . . etc. s azért érdekes, mert XII. századi királyi okleveleinkben ez az utolsó (!) előfordulása. Későbbi okleveleiben maga Adorján sem használja többet.1 Az ennek megfelelő rész a Gestában így hangzik : Sed istud notum sit omnibus scire volentibus (!), quod milites Hungarorum. . . etc.2 A másik formula teljes alakjában így hangzik : . . . statuens, ut nulli hominum omnio liceat hanc paginam infringere ...Si quis autem hoc attemptare presumpserit, regalis excellentie iram senoverit incurs u r u m . . . s azért érdemel különös figyelmet, mert ez az első (!) előfordulása az új, a királyi kegy elvesztésével fenyegetődző formulának, mely a XII. század végén az addig használt (s a Gesta által szintén jól ismert) anathema-formula helyébe lép. A Gesta ennek, mint fentebb kimutattuk, egy, későbbi motívumokkal bővült alakját használja, de az alapmotívum mégis Adorján stílusából származhatott. Árpád üzeni Zalán vezérnek : ... Si autem hoc non fecerit, sciat nos in proximo tempore contra eum d i m i с a t u r о s.3 Adorján többi okleveleiből még csak a következő formulákat emeljük ki : 1185 : Bela. . . rex in perpetuum. U. o. : Regie sublimitatis obsequiis fideliter insudantes. (Az oklevél végig többesben van szerkesztve.) (139.) 1186 : Bela. . . . rex in perpetuum. U. o. : Regnante gloriosissimo rege Bela tertio. (Végig többes.) (142.) 1186 : nolens in obsequiis regiis aliqua intervenire. .. (143.) 1186: in obsequiis regiis. U. o. : hanc regie confirmationis paginam. (Még csak így!) (144.) Ezeket tudva, valószínűnek tarthatjuk, hogy m a g i -ster Petrus, az esztergomi kanonok, Adorján volt 1 Szentpétery : Magyar oklevéltan, 65. 1. 5. jz. 2 Ld. fentebb 39. 1. 3 Ld. fentebb 50—51. 1.