Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 1–51

AZ ANONYMUS-KÉRDÉS REVÍZIÓJA. 3 érdekesebb volt K. Heilig igen alaposan kidolgozott, németnyelvű tanulmánya a Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyvének II. (1932) kötetében.1 Heilig mint a középkori latinság alapos ismerője eddig ismeretlen oldalról közelítette meg a kérdést : a kódex paleographiai és latin nyelvi sajátságain keresztül. Következtetései azonban túlmentek a megengedett határokon, amikor különböző erőltetett magyarázatokkal II. Géza egyik notariusában : Barnabásban jelölte meg a régóta keresett Névtelent s „ezzel — mint ő vélte — az évszázados vitát végleg a vak Béla javára oldotta meg", „und doch wohl nicht etwa nur wahrscheinlich, sondern ganz sicher". Heilig nagy igényekkel fellépő tanulmánya szolgált indítékul arra, hogy az 1925 óta új utakra terelt kérdésben Domanovszky Sándor véleményt mondjon. Domanovszky a Századok 1933. évfolyamában „Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta" című tanulmányában Heilig elméletének tarthatatlanságát részletesen kimutatva, a Gesta keletkezésének idejére vonatkozólag is nagyjelentőségű tárgyi bizonyítékokkal szolgált. A Gesta ama kifejezéséből : „Ruscia que vocatur Susdal" kiindulva, az orosz fejedelemségek és a nagyfejedelemség XII. századi fejlődése alapján kimutatta, hogy a Gesta Barnabással semmiképen sem hozható összefüggésbe, hanem annak keletkezése sokkal későbbre teendő.2 Ugyanazon évben — szintén Heilig cikkével kapcsolatban -— Erdélyi László is több figyelemreméltó szempontra mutatott rá.3 Ezzel tehát a Gesta keletkezésének problémája, melyet Jakubovich többször említett úttörő megállapításai után már-már végleg eldöntöttnek tarottak : ismét kérdéssé elevenedett. Az Anonymus-kutatás ingája, mely a IV. Béla — I. Béla nagy amplitúdók után már-már megállapodni lát-1 1—61. 1. 2 „Világos tehát, hogy Barnabásnak még alig lehetett tudomása az akkor előretörő Szuzdalról . . . De nem használhatna ilyet még 1154 után sem, amikor Dolgorukij György elfoglalta Kievet, mert ez még nem Szuzdal felülkerekedése, csak a György által követelt utódlási rend diadala. György maga is a kievi trón elnyerése után Szuzdal közjogi helyzetén . . . nem akart változtatni. Ez csak Andrej politikájával következett be 1169-ben, mert 1169-ig ő mint szuzdali fejedelem semmiféle előjogokkal nem rendelkezett . . . Szuzdal elismert nagy hatalma azonban sokkal inkább III. Vszevolod nevéhez fűződik, tehát a XII. század utolsó negyedére és a XIII. század első évtizedére esik. Ez eltolódás tehát és a Szuzdal névnek olyatén használata, mint Anonymusnál, a legjobb esetben sem eshetik az 1169. év előtti időre". (I. h. 53—54. 1.). 3 Anonymus III. Béla jegyzője. (Szeged, 1933.) 1*