Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 1–51

Az Anonymus-kérdés revíziója. I. közlemény. Néhány év óta ismét előtérbe került az Anonymuskérdés. Ennek oka részben az, hogy a modern történetírás a honfoglalás egyszerű s gyakran lenézett krónikását is átértékelte, másrészt pedig az, hogy mióta Jakubovich Emil a Gesta kezdőbetűjének sigla voltára s a ,,dictus"-szerkezet helyességére vonatkozó nagyjelentőségű felfedezését megtette : ismét felmerült a reménye annak, hogy történetírásunk immár kétszázéves rejtélye talán mégis megoldódik, az el-eltűnő csodaszarvas egyszer mégis elénk toppan. Az Anonvmus-kérdést — a kiegyezés után megindult beható vizsgálatok után, melyek I. Béla korától IV. Béla koráig minden, akkor lehető szempontot és forrást kimerítettek — a millenáris kor történetírása, úgy látszott, hogy végleg lezárta. Sebestyén Gyulának 1898-ban megjelent könyve, mely nagyrészt Mátyás Flórián tanulmányaira támaszkodott, véglegesen állást foglalt úgy a Gesta Hungarorum korát, mint szerzőjét illetőleg.1 III. Béla kora ellen az első támadást éppen egy negyedszázad múlva Jakubovich Emil intézte. Miután már 1924— 25-ben legrégibb oklevél- és krónikaíróink személyéről írt dolgozatában — bár még határozatlanul — kifejezte azt a feltevést, hogy a Gesta esetleg II. Béla korában keletkezett2, 1 Sebestyén Gy. : Ki volt Anonymus ? (Budapest, 1898.) — Ugyanott a régebbi irodalom is. Ld. még Pauler Gy. : A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I.a

(Budapest, 1899.) 516—517. 1. 2 Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink ós krónikáink íróinak személyéhez. (Magyar Nyelv, 20. k., 1924. 129—132. 1. és 21. k., 1925. 25—38. 1. Az Anonymusra vonatkozó részek az utóbbi kötetben.) ,,A Névtelen Jegyző magyar tulajdon- és közneveinek orthographiája, nyelvtörténeti adatai ... is összeegyeztethetők nagyjában a XII. század végével és XIII. század elejével, ámbár tagadhatatlan, hogy sok tekintetben, még korábbi nyelvi sajátságokat mutatnak". ,,. . . Ha az író személyét keressük, lehetetlen bele nem ütköznünk^ III. Béla Pál nevű notariusába . . . (29. 1.) Mi III. Béla korához sem kötjük feltétlen magunkat". (Ugyanott 31. 1.) ,,így hát, bár kevés számban fennmaradt okleveleiben II. Bélának nincs P. betűs notariusa, —- szerény véleményem szerint — az ő koráig is bátran visszamehetünk kutatásainkban". Századok, 1937. I—III. 1