Századok – 1937

Szemle - Nitra. Dejiny a umenie nitrianského zámku. Ism.: Fügedi Erich 116

116 szemle. tétbe állította a macedóniai nemzetiségi viszonyok kuszáltsága. Fokozta a valószínűtlenségét Ferdinánd bolgár királynak általánosan tényként ismert megbízhatatlansága. A lehetetlenséget lehetővé Bosznia annexiója tette. Nyomban az annexió után megtörtént az, ami a Balkán-szövetség létrejötte után is hihetetlen maradt : Szerbia közeledett Törökországhoz, majd szövetséget kötött Montenegróval. Ennek a két lépésnek eredménye gyorsan megsemmisült, de újabb élénkséget vitt a balkáni diplomáciába a racconigi találkozó, majd az olasz-török háború. Páratlan érdekességű színjáték indult meg ezzel. Olaszország, amely az Adria uralmára, s ezért Albániára vágyott, ellentétben az 1935/36-i abesszin háborúval, készületlenül ment Tripolisz meghódítására. A váratlan ellenállás lekötötte minden erejét, emiatt kerülnie kellett a balkáni vagy éppen európai komplikációkat. Mikor tehát Izvolszkij, Venizelosz és mások arra bíztatták, hogy tegye át a harc színterét a Balkánra, ettől óvakodott, sőt nem kért a balkáni államok szövetségéből sem. A készülő balkáni szövetségnek tiszta nyereség volt az olasz-török háború minden napja, hiszen az Törökországot, a kiszemelt áldozatot gyöngítette. Ezért ők a diplomácia történetében is ritka színleléssel (miután Olaszország nem kért az ő segítségükből) Törökországot buzdították kitartásra a balkániak közös ellensége, az olasz ellen. Eközben néhány hónap alatt bámulatos titoktartással megszervezkedett a szövetség. 1912 március 13.-án, különösen Hartwig belgrádi orosz követ buzgólkodása folytán, létrejött a bolgár -szerb szövetség, katonai konvenció ezt csak május-augusztus folyamán egészítette ki. Görögországgal Bulgária megegyezése május végén, katonai konvenciója csak szeptemberben köttetett meg, az utolsó pillanatban csatlakozott Montenegro, amely aztán megindította a háborút. Szemléletesen írja le В., hogy ez a szövetség, amelyet orosz államférfiak biztosan kézbentartható eszközül gondoltak ki a monarchia ellen, hogyan csúszott ki a cári kormány kezéből, és hogyan vált tanácskérő vazallusok tömörüléséből Szentpétervárral szemben is titoktartó, legföljebb utólagos jelentést tevő önálló tényezővé. Bár a szövetség létrejötte Ausztria-Magyarországra vereség volt és bár a kitört háború tovább gyöngítette Oroszország örökös ellenségét, a török birodalmat, az orosz külpolitika megint kudarcként könyvelhette el, hogy mint Bosznia annexiója és Tripolisz meghódítása alkalmával, úgy most is az ő általa nyújtott biztonság fölhasználásával nyertek mások, míg maga a tengerszorosok ügyében egy lépéssel sem jutott előbbre. Török Pál. Nitra. Dejiny a umenie nitrianského zámku. Na pamiatku kniezata Pribinu. (Nyitra. A nyitrai vár története és művészete. Pribina uralkodásának emlékére.) Trnava, 1933. Spolok Sv. Vojtecha. 8°. 159, VIII 1., 59 tábla. A 6 tanulmányból álló könyv célja történettudományi módszerrel megrajzolni Nyitra és közvetlen környékének arculatát és hagyományait, főleg művészettörténeti alapokon. A hagyomány megjelölése igen találó : a Nyitrán élő szláv fejedelmek, elsősorban Pribina hosszabb-rövidebb habozás után a nyugati kereszténységhez csatlakoztak. Pribina ez érdemét és jelentőségét a magyar történettudomány is ismerte, ellenben sokkal kevésbbé foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ez a tradíció milyen fokban élt a honfoglalás után és mennyiben hatott a magyar kereszténység kezdetén. Nem fogadható el Hof man ama elmélete, hogy Szt. István a nyitrai püspökséget érsekséggé szervezve Esztergomba helyezte át és bár első püspökeink között kétségtelen a szlávok illetve morvák nagy száma,