Századok – 1936
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 38–75
DEBRECEN LELKI VÁLSÁGA. 1561 1571. 71 akiket úgy az anabaptizmussal, mint az antitrinitárizmussal többirányú eszmei kapcsolat fűzött össze, a poligamiát, sőt a szabad szerelmet nemcsak elvben helyeselték, például Ochino Bernát1 és Joris Dávid,2 de egyrészük gyakorolta is. Nem volt tehát teljesen alapnélküli és merő rosszindulatból fakadó eljárás, ha mindenütt, aliol az anabaptista-spiritualista rajongás eszmevilágának egyéb elemei fölmerültek, legalább is feltételezték, hogy az egynejűség isteni törvényen alapuló rendjének megingatására is kísérlet történik. Körülbelül a parasztforradalommal szövetkezett rajongás kései visszhangjának tekinthető az a tanítás, hogy „szabad megtagadni és elkerülni a harmincadot, avagy a vámot" (M.—A. V4) s ugyanilyen hatásra vezethető vissza az a másik, hogy „nem kell az hitlen és pogány fejedelemnek engedni és szolgálni"(u. о. V).3 Nevezetes azonban, hogy a rajongás politikai vonatkozású radikális eszméinek és követelményeinek ennél messzebbmenő és részletesebb jelentkezésével egyáltalában nem találkozunk. Sőt ellenkezőleg, a fejedelem, általában a világi hatóság hatalmára és jogaira nézve Méliusznak egyidejűleg nem negatív, hanem nagyon is túlzóan pozitív, egészen abszolutisztikus, diktatórikus és machiavellisztikus jellegű állításokkal is van baja Debrecenben, amelyeket ő józan bibliai alapon és a „természet törvénye" szerint épp oly elfogadhatatlanoknak tart, mint a fejedelem s a világi hatóság jogainak rajongó tagadását. {„Szabad a keresztyéneknek a pogánval együtt hadakozni, és a pogányokat a keresztyénekre hozni." „Szabad a frigyet felbontani és megszegni a hitöt, mikor az embernek nem tetszik a frigynek megtartása." „Szabad a fejedelemnek törvény felett adót, dézmát, vámot és harmincadot venni, és az ő jobbágyinak munkájokat elveheti, mert ez az lus Regis." „Szabad a fejedelemnek minden bűnvei [!] dispen-1 Trechsel i. m. 257. 1. 2 Trechsel i. m. I. 55—56. 1. 3 De az anabaptistáknak, legalábbis a nem forradalmi irányúaknak általábanvéve csak az egyházi tized ellen volt kifogásuk, nem pedig az állami, általában világi, politikai természetű szolgáltatások ellen. Ld. E.H. Correl : Das schweizerische Täufermennonitentum. 46. 1. У. ö. J. Loserth : Der Communismus der mährischen Wiedertäufer im XVI. und XVII. Jahrhundert. (Archiv für österr. Geschichte 81. k. 1895. 159. 1.), Ugyancsak Loserthtől rövidebb összefoglalás : Der Communismus der Huterischen Brüder in Mähren im XVI. und XVII. Jahrhundert. (Zeitschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte III. Weimar 1895. 61. skk. 1.) Csak a hadicélokra való adózást kifogásolták a szigorúbbak. L-l. J. Beck : Die G 3schichtsbücher stb. XVI. I. V. ö. 50. skk. I.