Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

6.58 ungár lászló. [178] tásról. Ez a rendszer igen károsan hatott az áralakulásra : az ügynökök ellepték a falvakat és az állam nevével visszaélve, alacsony áron, 4—5 forintért szedték össze a gabonát köblönként, viszont 10—20 forintért adták el az államnak.1

Az esetleg még megmaradt készletek a helyi piacon keltek el. Az országos vásárok elvesztették jelentőségüket ; a pesti, a debreceni és a szegedi vásár áralakító hatása nem érvényesülhetett. A kivitel teljesen megszűnt. A szerb és dalmát kereskedők a vásárokról elmaradtak, a török alattvalók áruja Pesten rekedt, mivel a Dunagőzhajózási Társaság a minisztérium engedélye nélkül Zimony felé árut nem szállíthatott.2

A vidéki kereskedelem válságba került, a volt nemesség adósságait nem tudta megfizetni. Erdélyben, ahol állami raktárakat nem állítottak, a hadsereget a kereskedőknek kellett kiszolgálni, holott nekik pesti társaik nem hiteleztek. A marosvásárhelyi kereskedők 1849-ben 3 évi moratóriumot kértek a kormánytól, amety ezt minden város kereskedőire ki akarta terjeszteni, de aztán elejtette tervét, mert a pesti kereskedők ellenezték azt, bár ők maguk Windischgrätz első pesti tartózkodása idején 4 hetes moratóriumot élveztek.3 Az élelmiszert és iparcikkeket áruló kis- és nagykereskedőket súlyosan érintette az a körülmény, hogy cikkeik egy részét Ausztriából hozták és készleteik pótlására nem volt alkalom. A behozatal névleg tilos volt, de nagyarányú csempészés folyt úgy osztrák, mint magyar részről. A kereskedelmi minisztérium rendszeres csempészetet épített ki főleg fegyverek, de egyéb itthon nem található nyersanyagok és készítmények beszerzésére is. Götz és Beer pesti nagykereskedők a minisztérium megbízásából a cseh- és szászországi határokon át hoztak csempészárut. A többi pesti kereskedő pedig a különféle úton hozott csempészáru eladását űzte. 1849-ben Hajnik Pál, a rendőri osztály igazgatója Batthyány Kázmér ideiglenes kereskedelmi miniszter megbízásából a csempészés fejlesztésére Fröhlich Frigyes pesti nagykereskedővel — az előző kormány volt kereskedelmi osztályfőnökével —, aki maga is fegyvert csempészett, tárgyalásokat folytatott. Fröhlich a szervezet élére Hochholczer soproni bukott nagykereskedőt, az ország 1 Oláh Gy. : Békés vármegye 1848—49-ben. (Gyula, 1893.) II. 282. 1. 2 K. M. ein. 1848 : 581. A tőrök követség átirata a külügyminiszterhez. 3 F. I. K. M. Kereskedelmi osztály. 1849 : 8/5., 8/6. — Pólya J. : A pesti polgári kereskedelmi testület története. (Budapest, 1896.) 297. 1.