Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[179] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 legmerészebb és legügyesebb csempészét ajánlotta.1

A csempészárukért osztrák bankjegyekkel fizettek, ami a kereskedővárosokban, Pesten, Győrött és Pozsonyban, valamint a határszéleken az osztrák bankjegyek agiójára vezetett.2 A magyar papírpénz és az osztrák bankjegyek viszonyának eltolódását a kiskereskedelmi árak is megérezték, főleg a fűszer-és gyarmatárucikkek drágultak gyors iramban ; a kávé, a cukor ára kétszeresére szökött fel már 1848 novemberében.3

A kormány a drágaság megakadályozása végett — főként lisztre, kenyérre és húsra — fenntartotta a hatósági árszabást, a limitációt, de a sütők ezt kijátszották azzal, hogy a kenyér és a sütemények súlyát csökkentették. A mészárosok az élő állat áremelkedésére hivatkozva megtagadták a I imitációs árak betartását. Általános volt a panasz az élelmiszerek silány minősége és drágasága miatt.4 Az árhullámzást erősen befolyásolta a Kossuth-bankók disagiója, mely már a kibocsátást követő hetekben 4—5%-ra rúgott, majd márciusban a 20%-ot is elérte. Az élelmiszerárak emelkedését az iparcikkek is követték, főleg azok, amelyekben hiány volt érezhető. Az élet minden téren megdrágult. A nagyobb városok lakosságának .életét a lakbérek évnegyedről-évnegyedre való emelkedése tette nehezebbé. A lakbéremeléshez a katonatartás is hozzájárult, t. i. a lakók minden beszállásolt katona után naponként 20—24—30 ezüst krajcárt kaptak a háztulajdonostól, aki kiadásait a lakbéremeléssel pótolta. A gazdagabb családok kisebb lakásba húzódtak, míg a szegényebb néposztály vagy rendetlenül fizette lakbérét, vagy koldulva az utcán élt.5 A városi lakosság életszínvonala csökkent. A fixfizetésü hivatalnokok sorsa volt a legnehezebb : fizetésük a drágasággal nem tartott lépést, fizetésemelési kérelmeiket feletteseik a legtöbb esetben elutasították.6 Az állam és a gazdasági élet szorult helyzetében a törvényhatóságok, megyék és városok is osztoztak. A megyei közigazgatás szükségleteinek fedezésére a pénzügyi kormányzat a költségvetés tárgyalása során semmit sem irányozott elő ; maguknak kellett megnövekedett kiadásaik fedezéséről gondoskodniok. Adójövedelmeik megcsappantak, lakosaik egyenesadót alig fizettek és így a lerótt házi adó is csekély 1 F. I. K. M. Kereskedelmi osztály. 1849 : 8/3. Hajnik Pál jelentése Batthyány Kázmérhoz Debrecenbe 1849. május 24. 2 Az első hónapokban ez 4—8% volt. 3 Figyelmező, 1848. évi 59. sz. 4 U. o. 1849. évi 42. sz. 5 O. L. Múz. 1848/49.-i nyomtatvány-gyűjtemény. „Szózat a pesti háztulajdonosokhoz." 6 O. L. Múz. Kéziratgyüjt. M. kir. P. M. 1849. július 8.