Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[177] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 forintra emelkedett.1

A bank március második felében 100.000 forintos kölcsön felvételére kényszerült, melyet április 6.-án a Közalapítványi Pénztártól kapott. A vidéki intézetek még rosszabb helyzetben voltak. A zólyomi takarékpénztárban a visszafizetések négyszer nagyobbak voltak, mint március előtt.2

A szekszárdi takarékpénztár, hogy helyzetén némileg enyhítsen, 10.000 forintos kölcsönt kért és biztosítékul 100.000 forintot érő kötelezvényeit ajánlotta fel, de eredménytelenül.3

Helyzetüket az április 4.-én Lónyay Menyhért indítványára elrendelt moratórium tette reménytelenné. A betétek felhalmozódása annakidején arra indította az egyes intézetek vezetőségét, hogy üzletkörükbe a jelzálogos hitelnyújtást is beiktassák. A nemesi birtokra és jobbágy telekre folyósított jelzálogos kölcsönök összege évrőlévre növekedett és pl. 1847-ben a Pesti Takarékpénzárt nemesi birtokra és jobbágytelekre 1,549.955 forintot folyósított. A váltóhitelre is kiterjedő moratórium a váltóüzlet 1 összezsugorodására vezetett. A moratórium miatt a kölcsönöket egyelőre nem lehetett behajtani, mire az intézetek igyekeztek egymáson segíteni. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár március 6.-án 20.000 forintot vett fel váltóra a Kereskedelmi Banktól. Másnap a közalapítványi pénztártól 100.000, majd április 22.-én újabb 50.000 forintot kapott. Júliusban a helyzet annyira megromlott, hogy a pénztáraiban lévő készpénz 15.000 forintra olvadt.4

A takarékpénztárak július végén a moratórium felfüggesztését kérték, vagy kiterjesztését a pénzintézetekre is, de az országgyűlés, ahová kérvé-I nyüket eljuttatták, nem foglalkozott beadványukkal. A kereskedelmi forgalom a háború alatt csak a legszűkebb területre szorítkozott. A nyerstermények adás-vétele igen r lanyha volt, Az üzletkötések a gyenge árak mellett jelenték -I telenek maradtak és a gabona-, bor-, gyapjú-, gubacskészleteket egyedül a hadsereg fogyasztotta. A termelők mindennek nem nagy hasznát látták, mert az állam a szállítási és élelmezési kormánybiztosokra bízta az ellátást, ők viszont i ügynökök segítségével gondoskodtak a beszerzésről és szállí-1 Vargha Gy. : A magyar hitelügy és hitelintézetek története. (Budapest, 1896.) 130. 1. 2 F. I. K. M. Kereskedelmi oszt. 1849 : 6/1. 3 PM. ein. 1848 : 273/a., 621. A Pozsonyi Takarékpénztár küldöttsége 100.000 frt kölesönt kért a pénzügyminisztertől, de nem kapott. (Jónás J. : Visszapillantás a pozsonyi első tak.-pénztár 50 éves működésére. (Pozsony, 1892.) 43. 1.) 4 I'enyvessy A. : A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület 50 éves története. (Budapest, 1890.) 84. és 117. 1. Századok, 193G. (Pótfüzet.) 42