Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
614 í'ng.íR lászló. [162] A nem vágott és szabályozott erdő a tulajdonos bevallása alapján adózik. Minden egyes község határa osztályokba sorolandó (szántók, rétek stb.). A járási tisztviselők és községi elöljárók összeírják a földeket, házakat, kocsmákat, haszonbérlőket, mesterembereket és legényeket, 18—60 évig a napszámosokat és a kereskedők bevallott jövedelmét. Az adókivetésnél előforduló mellékes kiadásokat a házi adóból kellett fedezni. Az adószedés határnapját a földadónál a következőképen állapították meg : egyharmadát augusztus 1.-én, második harmadát október 1.-én, harmadik harmadát december 1.-én kell fizetni. A háziadó felét augusztus elsején, második felét november elsején. A kereseti adó felét augusztus 1.-én, második felét november 1.-én. A pálinkaadót december 1.-én, az italmérési adó felét augusztus 1.-én, második felét november 1.-én kell fizetni. Az adószedést ideiglenesen a törvényhatóságok pénztárnokai és adószedői végzik. A házi- és községi adó 3 forint országos adó után 1 forint. Az országos és háziadót egyidőben szedik, valamint a községi adót is. A volt királyi városokban az eljárás ugyanez.1 A végrehajtási utasításon meglátszott a szakképzett kamarai tisztviselőnek, Duscheknek a keze. Azokban a megyékbenahol a megyegyűlések megtarthatók voltak, az adóról hozott törvénycikket rövidesen kihirdették, az életbeléptetés reménye azonban a harctéri események folytán szertefoszlott.2 Amikor a szakítás a dinasztiával bekövetkezett, a magyar kormány pénzügyi felkészültsége jelentéktelen volt. A hadviselő felek közül Ausztria hozzánk képest kimeríthetetlennek látszó gazdasági és pénzügyi erejével szemben a magyar kormánynak mindent a semmiből kellett előteremtenie. A fizetőeszközök csekély mennyisége az első pillanattól kezdve elégtelennek bizonyult.3 Az állam jövedelmi forrásai kiapadtak és a háborús kiadások egyedül a bankóprés működésével voltak fedezhetők. Az állami pénzjegyek segítségével a hadsereg és a legtöbb helyen összezsugorodott közigazgatás szükségleteit, ha sokszor szűkösen is, de el tudta látni a pénzügyi kormányzat. A kibocsátott papírpénz erről az oldalról megfelelt a hozzáfűzött reményeknek, de használata a magán- és helyi forgalomban sok nehézséget okozott. 1 Közlöny, 1849. jún. 18.-i sz. 2 BM. közigazgatási oszt. 1849 : 2/15., 15/4-a., 15/7-a. ; u. o. országláízati oszt. 1849 : 1/2., 1/3., 1/4., 1/6., 9/10., Kraszna, Heves, Máramaros, Ugocsa, Alsó Fehér, Somogy és Komárom megye, valamint Deés város jelentései. 3 Kb. 70,000.000 írt. értékű osztrák bankjegy volt az országban.
