Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[163] magyarország pénzügyei 1848 1849-ben. 62 1 A nagy címletek és a váltópénzhiány nagyarányú üzérkedésre vezettek. A kormány segíteni próbált a bajokon és 1848-ban rézpénzt veretett a körmöci pénzverőben. A kivert érméket Pestre hozatta. A rézkrajcárok egy részét 1816-os évszámmal és német felirattal volt kénytelen forgalomba hozni, mert a magyar felírású verők és matricák még nem voltak készen, a- rézpénzre pedig sürgős szükség volt. 1848-ban német körirattal és 1816-os évszámmal 1.125.549 db. magyar felirattal 214.549 db., 1849-ben 84.000 egvkrajcárost készítettek. A réz hiánya és kizárólag katonai célokra való felhasználása, valamint a kisértékű érmék elégtelensége 1849-ben 15 és 30 krajcáros papírpénzek forgalombahozatalára kényszerítette a pénzügyminisztériumot.1

De még így is megismétlődtek a minisztérium hivatalbalépésekor lejátszódott jelenetek. A szükségleteket a rézkrajcárok nem fedezték. A törvényhatóságok munkája fennakadással fenyegetett. A megyei és városi alkalmazottak illetményeiket folytonos késéssel és csak részletekben kapták, mert a házipénztárakban nem volt váltópénz. Sáros megyében a lakosság élelmiszert nem tudott vásárolni és Luzsénszky Pál kormánybiztos szemtanuja volt annak, hogy a szegény ember 5 forintjáért sem kapott a piacon egy garas ára kenyeret.2 A szükség oly nagy volt, hogy sok helyen feldarabolták a pénzjegyeket és úgy használták aprópénz helyett. Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az ezred- és zászlóaljpénztárak. Az altisztek és a legénység zsoldját késedelmesen fizették, mert csak százforintosokat kaptak. Az erdélyi hadifőparancsnokság panaszolta, hogy a közlegények elszökdösnek. mert nem kapnak zsoldot. A parancsnokok kénytelenek a százforintosokat 10 és 20 frt veszteséggel is felváltani. Nem tudnak élelmiszert vásárolni, mert minden kereskedés megszűnt, az élelmiszereket elrejtették és a sereg úgy állt Erdélyben, „mint kipusztított országban", holott aprópénz esetén minden bőven lett volna. A Vöröstoronyi szorosban veszteglő csapatok 9 napon át nem kaptak húst, mert nem volt aprópénzük. A pénzszükség napról-napra emelkedett. Komáromban elfogyott a pénz, a pesti főhadipénztár a 7. hadtestnek a legénységi zsoldot nem tudta kiutalni. Aulich tábornok seregei pénz nélkül állottak. A szükséglet oly óriási volt, hogy pl. a debreceni hadipénztár egyik napról a másikra 1 Veres József i. kézirata ; Numismatikai Közlöny 16. évf. 84. 1. 17. évf. 98. és köv. 1. 2 O. L. Miniszterelnökség és Honvédelmi Bizottmány iratai 1849 : 54., 58. ; BM. Közigazgatási osztály 1849 : 20/13. 39*