Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[137] magyarország pénzügyei 1848 1849-be!n. 617 ч kötött szerződésben ez a régi óhaja most megvalósult. A szerződés gyors létrejöttét megkönnyítette az a körülmény, hogy Kossuth a bank néhány vezetőjével már évek óta összeköttetésben állott. Valeró Antallal, volt selyemgyárossal, aki a jegybank kormányzója lett, a védegyleti mozgalomban dolgozott együtt. Fogarassy Jánossal, kit Wodianer Sámuellel együtt igazgatóvá nevezett ki,1

már lapszerkesztő korában szorosan együttműködött. Ő volt a Pesti Hírlapnak pénzügyi és bankkérdésekben, ha nem is mindig a legszerencsésebb, de a szerkesztő által a legmelegebben támogatott szaktekintélye s amikor Valeró lemondott, bankkormányzó lett belőle. A szerződés szerint az állam a banknál aranyban és ezüstben 5,000.000 forintot köteles elhelyezni. Erre az ércalapra 12 y2

millió forintot fognak 1 és 2 forintos címletekben kibocsátani. Az egész összegből az állam 5,000.000-t a maga szükségleteire fordíthat. A Kereskedelmi Bank 1,000.000 forint kamatmentes kölcsönt kap, 2% millió forintot 3%-ra, 4,000.000-t pedig a Központi Vasúttársaság céljaira ad.2

Ez utolsó pontnál nem lesz felesleges, ha egy kissé hosszasabban időzünk, mivel itt Kossuth bankalapítási céljának leglényegesebb indítékait ismerhetjük meg. A Magyar Központi Vasúttársaság (Ungarische Central-Eisenbahn) pénzügyei igen rosszul állottak. Részvényeinek névértéke az általános pénzzavarban 50%-kal csökkent. A vonalak fenntartása deficittel zárult, új vonalak építésére nem gondolhattak, enélkül pedig a már elkészült szakaszok jövedelmezősége nem volt biztosítható, a szükséges forgótőke pedig hiányzott. A társaság 3,000.000 forintos váltóadóssága az osztrák nemzeti banknál lejárt .Az igazgatóság 4,000.000 forintos államsegélyt kért a magyar kormánytól. A közlekedésügyi miniszter Kovács Lajos osztályfőnök véleménye alapján nem a kölcsönnyújtás, hanem a részvényvásárlás mellett döntött, hogy a jövőben a vonalak állami kezelésbe jussanak. A társulat ezt az ajánlatot visszautasította, mire Kossuth a közlekedésügyi miniszterre] ellentétben a kölcsönnyújtás mellett határozott. Gróf Zichy Ferenc közlekedésügyi államtitkár Bécsbe utazott és az Osztrák Nemzeti Bankkal a váltóhitel meghosszabbításáról tárgyalt. A bank hajlandó volt a kölcsön megújítására. Kész volt a magyar államjövedelmekre fektetett, forgalomba nem hozható 1 A banknak 12 választott és 4 kinevezett igazgatója volt. 2 Pólya J.: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története. (Budapest, 1892.) „Magyar jegykibocsátó bank" c. fejezet. (94. és köv. 1.)