Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
614 í'ng.ír lászló. [138] з,000.000 forint értékű kincstári kötelezvényt az ajánlott törlesztési módozatokkal együtt elfogadni azzal a feltétellel, hogy a kölcsönt 3 hónapról 3 hónapra szóló váltóhitel alakjában nyújtja a társaságnak, mert a bank szabálya és egyéb körülmények nem teszik lehetővé az évekre szóló koncessziót. Kossuth, látszólag ez utolsó kikötést sérelmesnek tartva, r. tárgyalásokat nem folytatta tovább és a felajánlott pénzt visszautasította, valójában azért, mert a kérdést alkalmasnak találta arra, hogy a közvéleményt jegykibocsátó intézet tervéhez megnyerje és egyben arra, hogy a bankjegyek összegét a valódi szükségletek hangoztatásával 12% millióban állapíthassa meg. De a bankalapítást is csak első lépésnek tekintette, mert amikor a közlekedésügyi miniszter a tervezett 4,000.000 forintos kölcsönön felül a központi vasút szükségleteire még 2,000.000-t kért tőle, azt válaszolta, hogy ezt a kérést egyelőre nem teljesítheti, de kívánságát az országgyűlés elé terjeszti és ott ,,a legmelegebb részvéttel fogja támogatni. Ez alkalmas lesz arra is, hogy nagyobbszabású bankjegykibocsátási terv számára a képviselőházat megnyerje."1 A bankkal kötött szerződésnek volt néhány gyenge pontja, ami a sajtó egy részében kemény kritikát váltott ki.2 A bank általánosságban megokolatlan előnyökhöz jutott : a kezelési költségek fejében 1,000.000 kamatmentes kölcsönt kapott, holott a bankjegyek készítését is az állam vállalta.3 A milliós kölcsön azért is túlságosan nagy volt, mert a kezelés 3% millióra, a vasúttársaságnak nyújtandó 4,000.000-s hitelnél csak a kölcsöntőke- és kamattörlesztésre terjedt volna ki. A másik haszon a szokatlanul alacsony kamatra nyújtott 2% millió, jóllehet elmulasz-1 Közm. M. (=0. L., Közmunka- és közlekedésügyi minisztérium levéltára), közlekedési osztály 1848 : 1/7., 1/8., 1/9., 1/12. ; и. o. ein. 97., 196., 206. — KM. ein. 1848 : 7., 87., 286., 431. ; u. o. iratok 1848 : 19. 2 Magyar Gazda, 1848. évi 2., 32., 53. sz. ; Figyelmező, 1848. évi 21. sz. A legalaposabb bírálatot Lónyay Menyhért mondotta, ld, : Pénzügyi levelek. (Pest, 1848.) I—IV. füzet. Előadásunkban részben az ő fejtegetéseire támaszkodtunk. 3 A bankjegyek elkészítésére állami nyomdát létesített Landerer vezetésével, a nyomdahelyiséget az Invalidus- vagy Újépületben akarta elhelyezni. Az ideiglenes hadügyminiszter, Ottinger Ferenc vezérőrnagy, az Újépület Stöckel-nek nevezett részében 5 földszinti szobát adott munkahelyül. Kossuth azonban attól tartott, hogy tanult munkások hiányában, fejletlen nyomdatechnikai viszonyok között a bankjegynyomás késni fog és úgy tervezte, hogy az osztrák bankjegyműhelyben rendeli meg a magyar felírású pénzjegyeket. (O. L. Hadügyminisztérium levéltára, országos bizottsági osztály 1848 : 93/1.)
