Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
614 í'ng.ír lászló. [134] hogy a királyi só- és harmincadhivatalok, melyek rendes körülmények között pénzváltással nem foglalkoztak, ezt haladéktalanul megkezdjék. Ellátták váltópénzzel a temesvári és a nagyszebeni bankfiókot és jelentős összegű ezüstpénzt indítottak Szegedre, Bajára, Szebenből pedig Temesvárra. Az április 21.-én közzétett hivatalos közlemény szerint a pénzváltási forgalom április 15.-től 20.-ig összesen 626.615 forintra rúgott. A komáromi, veszprémi és kanizsai sóházak, a kassai harmincadhivatal, a zombori központi pénztár 83.000 forint értékű ezüst húszast kaptak. Az aprópénzszállítmányok útban voltak Eszékre, Újvidékre, Mohácsra, Pécsre, Győrbe, Komáromba, Miskolcra, Egerbe, Dunavecsésre, Földvárra, Szegedre, Debrecenbe, Nógrádra, Barcsra, Gácsra összesen 197.000 forint értékben.1 A gyors intézkedéseket az Osztrák Nemzeti Bank közreműködése tette lehetővé. Április 10.-én a pénzügyminiszter felszólítására félmillió forint ezüstpénzt küldött, de az a forgalomból hihetetlen gyorsasággal eltűnt. A Temesvárra küldött 100.000 forint néhány hét alatt elfogyott, mert a vidéki só-, harmincad-és bányászati hivatalok innen kértek ezüstöt. Hasonló helyzetben volt a kassai kerületi felügyelőség is. A Nemzeti Bank a naponta megújuló és egyre növekedő igényeket nem tudta kielégíteni.2 Kassára, Budára, Temesvárra, Nagyszebenbe még június és július hónapban kisebb-nagyobb összegeket küldött, de már nem az egészet ezüstben, hanem 5 és 10 forintos, sőt 1 és 2 forintos új osztrák bankjegyekben.3 A magyar pénzügyminiszter kevésnek tartotta a Nemzeti Bank pénzküldeményeit és négy- vagy ötmillió forint haladéktalan elküldését sürgette, mert ha ezt nem kapná meg, úgy kénytelen lesz „minden tekintet mellőzésével oly eszközhöz nyúlni, mellyel vállalt kötelességének egyszersmind szigorú felelőssége is felruháztatott". Május 2.-án határozott választ kért arra, hogy a bank számszerűleg, pontosan mennyi ezüstpénzt szándékozik magyarországi pénztáraiba küldeni, mert ő meg akarja óvni a papírpénz hitelét és ezért minden kincstári pénztárt a papírospénz ezüstre cserélésére utasított. Ha a bank nem küldi a kért négy- vagy ötmilliót és kötelességének hanyagul vagy éppen nem felel meg, kénytelen lesz más eszközhöz nyúlni.4 Kossuth a bankhoz intézett átiratai-1 Pesti Hírlap 1848. évi 36. sz. A pénzügyminisztérium hivatalos közleményei április 21.-én. 2 KM. 1848 : 528., 731., 987., 1186. U. o. elnöki iratok 1848: 192. 3 KM. ein. 1848 : 237., 240., 270., 271., 324., 365., 501., 509., 516., 529., 579., 616., 670., 671., 711., 744., 878. 4 KM. ein. 1848 : 7., 149. ; Lukács B. : Az osztrák nemzeti bank