Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

614 í'ng.ír lászló. [134] hogy a királyi só- és harmincadhivatalok, melyek rendes körül­mények között pénzváltással nem foglalkoztak, ezt haladék­talanul megkezdjék. Ellátták váltópénzzel a temesvári és a nagyszebeni bankfiókot és jelentős összegű ezüstpénzt indítottak Szegedre, Bajára, Szebenből pedig Temesvárra. Az április 21.-én közzétett hivatalos közlemény szerint a pénzváltási forgalom április 15.-től 20.-ig összesen 626.615 forintra rúgott. A komáromi, veszprémi és kanizsai sóházak, a kassai harmincadhivatal, a zombori központi pénztár 83.000 forint értékű ezüst húszast kaptak. Az aprópénz­szállítmányok útban voltak Eszékre, Újvidékre, Mohácsra, Pécsre, Győrbe, Komáromba, Miskolcra, Egerbe, Duna­vecsésre, Földvárra, Szegedre, Debrecenbe, Nógrádra, Barcsra, Gácsra összesen 197.000 forint értékben.1 A gyors intézke­déseket az Osztrák Nemzeti Bank közreműködése tette lehetővé. Április 10.-én a pénzügyminiszter felszólítására félmillió forint ezüstpénzt küldött, de az a forgalomból hihetetlen gyorsasággal eltűnt. A Temesvárra küldött 100.000 forint néhány hét alatt elfogyott, mert a vidéki só-, harmincad-és bányászati hivatalok innen kértek ezüstöt. Hasonló hely­zetben volt a kassai kerületi felügyelőség is. A Nemzeti Bank a naponta megújuló és egyre növekedő igényeket nem tudta kielégíteni.2 Kassára, Budára, Temesvárra, Nagyszebenbe még június és július hónapban kisebb-nagyobb összegeket küldött, de már nem az egészet ezüstben, hanem 5 és 10 forintos, sőt 1 és 2 forintos új osztrák bankjegyekben.3 A magyar pénzügyminiszter kevésnek tartotta a Nemzeti Bank pénzküldeményeit és négy- vagy ötmillió forint hala­déktalan elküldését sürgette, mert ha ezt nem kapná meg, úgy kénytelen lesz „minden tekintet mellőzésével oly esz­közhöz nyúlni, mellyel vállalt kötelességének egyszersmind szigorú felelőssége is felruháztatott". Május 2.-án határozott választ kért arra, hogy a bank számszerűleg, pontosan mennyi ezüstpénzt szándékozik magyarországi pénztáraiba küldeni, mert ő meg akarja óvni a papírpénz hitelét és ezért minden kincstári pénztárt a papírospénz ezüstre cserélésére utasított. Ha a bank nem küldi a kért négy- vagy ötmilliót és köteles­ségének hanyagul vagy éppen nem felel meg, kénytelen lesz más eszközhöz nyúlni.4 Kossuth a bankhoz intézett átiratai-1 Pesti Hírlap 1848. évi 36. sz. A pénzügyminisztérium hivatalos közleményei április 21.-én. 2 KM. 1848 : 528., 731., 987., 1186. U. o. elnöki iratok 1848: 192. 3 KM. ein. 1848 : 237., 240., 270., 271., 324., 365., 501., 509., 516., 529., 579., 616., 670., 671., 711., 744., 878. 4 KM. ein. 1848 : 7., 149. ; Lukács B. : Az osztrák nemzeti bank

Next

/
Thumbnails
Contents