Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[135] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 ban a kérés és fenyegetés hangját használta és megtorló intézkedés kilátásba helyezésével igyekezett azt engedékenységre szorítani. Felfogása, hogy minden bankjegyet ezüstre kell váltani, túlzott volt. Egyetlen jegybank sem vállalkozhatott erre, de még így is apránként 8 millió forint ezüstöt küldött jegyváltásra a bécsi intézet. Mivel a magyar kormány viszonya a bankhoz rendezetlen maradt, Kossuth a bank feladatait, kötelességét és tevékenységét egyedül a maga szempontjai szerint bírálta el és ígv barátságos viszony nem lehetett közöttük. Jegyzékeiben a bank intézkedéseit szigorúan bírálta és a legélesebben tiltakozott a nemesfémvásárlás ellen, amit a bank külföldön 6—6%%-os veszteséggel eszközölt. Valutarontással vádolta az intézetet és úgy vélte, hogy a bankjegyek amúgy is csökkent értékét az ezüstvásárlás még lejjebb fogja szorítani. Nem vette figyelembe, hogy a nagymértékben megcsappant ezüstkészlet növelése — a bankot erre alapszabályai is kötelezték — elsőrendű feladat. Érvelése egyébként is sántított, mert hiszen az ércalap növelése a bankjegyek megszilárdítását célozta s az így elérhető előnyökből származó haszon egyenlő mértékben oszlott volna meg a két fél között. Végül azzal a kétélű kijelentéssel zárta fejtegetéseit, hogy ha az ezüstvásárlást tovább folytatják, akkor a bankjegyeket nem fogja a közpénztárakban teljes névértékben elfogadni.1 II. A kormány hitelműveletei. Az 1 és 2 forintos magyar bankjegyek kibocsátása. Kincstári utalványok. Tárgyalások az Osztrák Nemzeti Bankkal. A független felelős magyar minisztérium kormányzati programinját az alkotmányos átalakulásból folyó feladatok jelölték ki. A közigazgatás gyökeres újjászervezése, az igazságszolgáltatás és a közoktatásügy rendezése, korszerű közlekedés megteremtése, az úrbéri kárpótlás ügye, a közgazdasági élet, földmívelés, ipar és kereskedelem támogatása még rendezett pénzügyek, fejlett hitelélet, jól kiépített adórendszer mellett, békés és nyugalmas időkben is szép, de nehéz feladatot jelentett volna. Mindehhez elsősorban hatalmas államjövedelmekre lett volna szükség. A valóság pedig az volt, hogy az ország évi bruttó jövedelme rendes körül-és a magyar pénzügyminiszter közt 1848-ban folytatott tárgyalások. Pesti Napló, 1873. évi 70., 73., 77., 78. sz. 1 KM. ein. 1848 : 859 ; PM. 1848 : 1574.