Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[133] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 szedték a bankjegyeket, azokat Pesten a bankpénztárban ezüst húszasokra cserélték. Az alispán tudomást szerezve e visszaélésekről, az agioteur-ök elfogatására utasította a szolgabírákat.1 A valutacsempészek sem maradtak tétlenül, mire megtiltották a nemesfém kivitelét az örökös tartomá­nyokból. A magyar pénzügyminiszter pedig április 19-én 100 forintnál nagyobb összegű ezüstpénz külföldre vitelét tilalom alá vetette. Erre a csempészés az örökös tartományok felé irányult, ahová a kivitel még szabad volt. Hordókba csomagolva vitték az aranyat és ezüstöt, főleg Bécsbe és ott jó áron értékesítették. A harmincadhivatalok figyelmezte­tésére aztán a kiviteli tilalmat Ausztriára is kiterjesztették, de a csempészés tovább folyt. Legfőbb irányítói Diaman­tides, Éliás és Adutt bécsi lakosok voltak. Augusztus közepén Brassóban és Nagyszebenben 16 láda ezüstöt adtak fel címükre, majd Szebenből újabb szállítmányt indítottak ugyancsak hozzájuk. Ezeket a magyar kormány lefoglalta és ellenértéküket osztrák bankjegyekben kifizette. Erre ők panaszt nyújtottak be az osztrák pénzügyminiszterhez, aki többször tiltakozott a magyar hatóságok eljárása ellen, mert mindenkép elítélte a nemesfémkivitel Ausztriára szóló tilalmazását.2 Később a magyar hatóságok éberségét a csem­pészés úgy akarta kijátszani, hogy ezüst- és aranyhulladékot vitt ki az országból, mivel erre még nem volt kiviteli tilalom. Ezt az üzletet a bécsi arany- és ezüstművesek nemesfém­szükséglete is előmozdította, Ok magyar fémeket dolgoztak fel, amelyekhez lassanként csak csempészés útján juthattak. Érintkezésbe léptek ugyan a magyar pénzügyminiszterrel és arra kérték, hogy a selmeci aranyat továbbra is Bécsbe vihessék, de a válasz sokáig késett, a kiviteli engedélyt pedig csak azzal a feltétellel kapták meg, hogy az áru értékét ezüstben Budán kell letenni, ami elég körülményes és nehéz­kes voit. 3 A csempészés aztán a decemberben hozott kiviteli tilalom folytán megszűnt.4 A bankjegyek iránti bizalom helyreállítása erélyes és gyors intézkedéseket követelt. A Miniszteri Országos Ideig­lenes Bizottmány a magyar kincstár elnökével egyetértve, majd a pénzügyminiszter sürgősen intézkedett. A pénz­váltási igények minél gyorsabb kielégítése végett elrendelték, 1 Pest-P.-S.-K. vármegye levéltára, közgyűlési jegyzőkönyvek, 1848. március 7., 1823. sz. 2 KM. ein. 1848 : 975., 1398., 1620. 3 KM. ein. 1848:521., 1041., 1189., 1381. 4 Az erre vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletet közli Faragó i. m. 180. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents