Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[129] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 mennyi az osztrák hivatalokhoz szállított arany, ezüst és egyéb bányatermékek becsértéke".1

Az osztrák kormány hasonló intézkedéseket foganatosított. A bécsi bányaterményárudai igazgatóság a besztercebányai bányászati igazgatóságnak 117.000 forinttal tartozott, de a kifizetést halogatta, holott az összeget a es. kir. bányászati kincstár hozzá már átutalta ; az ő váltóit pedig a magyarországi bányapénztárak kötelesek voltak elfogadni.2 Az osztrák közmunkaügyi minisztérium június 18.-án teljes jóhiszeműséggel kérdezte a magyar külügyminisztériumot, hogy voltakép mely időponttól fogva lépett életbe a magyar bányászat újabb szerkezetű igazgatása. Erre június 25.-én kapott választ, közben mindketten intézkedtek anélkül, hogy tudomást vettek volna egymás hivatali működésének kezdetéről !3

Leplezetlenül áll előttünk az osztrák összkormány ténykedése a július 5.-én hozott intézkedés tükrében. Ezen a napon az osztrák hadügyminiszter 100.000 forintot küldött Jellasichnak Zágrábba és az összeg megküldésére szólította fel a magyar pénzügyminisztert. Az osztrák hadügyminiszter cselekedete minősíthetetlen volt. A horvát bánt, kit június 10.-én minden tisztségétől felfüggesztettek, s aki a magyar korona ellen lázadásban volt, hivatalos" jegyzékében továbbra is bánnak nevezte és az ország ellen fordult seregei részére magyar pénzt követelt. Joggal jegyezte meg Kossuth : „Nem gondolom, hogy a história ilyes igénynek egy második példáját mutathatná." Ebből a néhány példából talán eléggé kiviláglik, hogy az egyetértés csak abban az esetben jöhetett volna létre, ha a két minisztérium hatáskörét megszűkítik, vagy, ami lehetetlen volt, a magyar pénzügyminisztériumot megszüntetik.4 A magyar pénzügyminisztérium megalakulásakor a monarchián hitel- és valutaválság szántott végig, amely 30 esztendő stabilizációs munkáját semmisítette meg és a magyar pénzügyminisztert nehéz és kényes feladat elé állította. A 40-es években meginduló nagyarányú európai vasútépítések magas kamatígéretekkel magukhoz vontak minden befektetést kereső tőkét. A tőzsdén bevezetett részvények 1 KM. ein. 1848 : 1068., Kossuth sajátkezű levele a külügy" miniszterhez 1848. aug. 2. 2 KM. ein. 1848 : 1543., 2600. A magyar bányahivatalok váltóit 1848 május 1.-től a kincstár fizette ki. (Veres József : Az alsómagyarországi főbányagrófság története 1848/49-ben. A M. Tud. Akadémia kéz i ratgyüj t emény ében. ) 3 KM. ein. 1848 : 307. 4 Viszota Gy. : Gr. Széchenyi István írói és hírlapírói vitája Kossuth Lajossal. (Budapest, 1930.) Bevezetés. 41 1. s köv. 1. Századok, 1936. (Pótfüzet.) 39