Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 38–75

DEBRECEN LELKI VÁLSÁGA 1661 1571. 49 3. Debrecenben szintén ez következett be a „kerespeterdi" Arany Tamás fölléptével. Mindmáig teljes homályban van előttünk a század ez egyik legzűrzavarosabb fejű, de épp ezért is legérdekesebb magyar vallás- és egyházújítójának eredete és előélete. Vagy maga, vagy legalább a családja kétségtelenül bihari volt, amit a „köröspeterdi" előnév mutat. Az itt szóbanforgó Köröspeterd, ma már csak egy puszta nevében létező helység a Sebes-Körös jobbpartján, Monostoros-Ugra közelében feküdt (megkülönböztetendő a Berettyó közelében lévő Mező-, illetőleg Fegyvernek-Peterdtől).1

Ennek földesurai azonban a Peterdiek voltak ; bihari nemes, földesúri Arany-családról a XVI. századból nem tudunk ; a nagy költő családja j^rasznamegyei eredetű, nemeslevele 1634-ből való s csak e század második felében költözött át Nagyszalontára.2 Csak sejthető (majd meglátjuk, mi alapon), hogy Arany Tamás külföldet járt s valószínűleg Felső-Olaszországban megfordult egyén volt. Hogy prédikátori, általában lelkészi tisztet viselt, azt maga Méliusz hagyta határozott emlékezetben.3 Talán éppen Köröspeterden volt lelkipásztor. Hogy Debrecenbe egyebek mellett talán családi kapcsolatok is vonzották, föltehető abból, hogy a városnak Arany nevű polgárairól már a XVI. századi jegyzőkönyvek tudnak : a köztük legtöbbet szereplő Arany Bálint a rá vonatkozó feljegyzések bizonysága szerint valószínűleg módos kalmár lehetett.4 XVI. Jahrhunderts. (Scholastik VII. 1932.) — Borbély I. : Melyik évben kezdődött az unitárizmus Erdélyben? (Erdélyi Múzeum, 1931.) —• U. az : Unitárius polémikusok Magyarországon a XVI. században. (Keresztény Magvető, 1909.) —• U. az : A mai unitárius hitelvek kialakulásának története. Kolozsvár, 1925. 31. skk. 1. — Említett dolgozatomban részletesen kimutatom, hogy Borbély Stancaro-megítélése téves. 1 Bunyitay V. : A váradi püspökség története . . . III. Nagyvárad, 1884. 285. 1. —- Csánki D. : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. 1890. 620. 1. — Volt és van Biharban, szintén a (Fekete-) Körös közelében Petegd nevű kisközség is, melynek földesura a váradi káptalan volt. Itt azonban világosan Peterdről van szó. 2 Benkó I. : Adalék Arany János családjának nemes voltához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1909. 475. 1.) — Magyarország vármegyéi ós városai. Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest, é. n. 618. 1. 3 „Az szent Janosnac . . ." Rr4

. — V. ö. Kanyaró F. : Unitáriusok Magyarországon . . . Kolozsvár, 1891. 59. 1. 4 Arany László : 1547—57. évi jegyzőkönyvek, 9. 1. — Arany Bálint: 1568 (262. 1.), 1569 (313. 1.), 1590 (211. 1.). — Dr. Zoltai Lajos szíves közlése. Századok. 1936. I—III. 4