Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[59] A PORTA TÖRTÉNETI-; 1526—1648. 501 1567 óta a porták összeírásakor a census fizetését kellett irányadóul tekinteni. A fejlődés azonban olyan irányt vett, hogy a portának ez a census figyelembevételével való számítása az adóztatóra nézve hamarosan veszélyessé vált. Az allodiumán gazdálkodó földesúrnak a jobbágy pénzszolgáltatása helyett sokkal inkább szüksége volt munkájára, a robotra. Kevesebb súlyt vet a censusfizetésre, inkább a servitiát veszi igénybe. A census évi két-három alkalomra elosztva ritkán több 1—1 forintnál, míg a robot a legtöbb helyen nincs is meghatározva. A jobbágy akkor köteles munkáját a földesúri gazdaság rendelkezésére bocsátani, amikor annak ép szüksége van rá.1 Panaszaik sem a census ellen, sokkal inkább az elviselhetetlen robot miatt hangzanak el.2 Amikor tehát a portákat a census fizetése szerint állapítják meg, megint csak könnyen lehet kibúvót találni a dica alól. Letagadják, hogy censust egyáltalában fizetnek. A földesúr és közegei is könnyen elengedik azt robot fejében, főként, ha ezáltal a királyi adótól is sikerül megszabadítani jobbágyaikat. De eltekintve az ilyen visszaélésektől, amikről úgyis csupán a kamarák jelentéseiből van tudomásunk, kiesnek az adózók sorából mindazok, kik bár telken élnek, zsellérmódra szolgálnak és censust nem kötelesek fizetni. Ezeknek száma pedig, mint láttuk, nagyon is jelentős. Épp ezért a kamarák a census helyett a robothoz akarják kapcsolni a királyi adó fizetését. A pozsonyi kamara már 1567.-i felterjesztésében figyelembe akarja venni3 a census mellett a servitia teljesítését is. Rudolf 1580.-i propoziciója is meg akarja mindazokat adóztatni, kik jóllehet censust nem fizetnek, földjük után robotolni tartoznak.4 Ugyanilyen értelemben tárgyalja a kérdést az 1582.-i propozició is.5

E javas-1 Krasznahorkán hajdan pontosan meghatározott robotra voltak kötelezve, „sed Bebek cogit eos toties quoties opus est". 1578. (U. et С. 82 : 29.) A tapolcai apátságban a jobbágyok ,,ad omnia servitia pro libitu domini compellantur". 1570. (U. o. 61 : 71.) Horlányban „laborant circa allodiaturam pro possibilitate ipsorum". 1601. (U. o. 59 : 14.) Szitnya és Csábrág jobbágyai „labores universos prestare tenentur". 1602. (U. o. 56 : 86.) Az urbáriumokban a robot mértékével kapcsolatban általános : „pro arbitrio domini." 2 A kapuvári uradalomban „zolghalnak mykoron parancholnak. Myerth hog zeghenek könöröghnek lenne walamis rendeles a zolgalath dolgában es lenne kwnnebseghök". (U. et С. 56 : 33.) 3 Magy. orszgy. eml. V. 103. 1. 4 . . . omnes illi coloni, qui domino terrestri de suis territoriis integrae sessionis praestant servitia. etiamsi nullos solvant census, ad integrae dicae solutionem teneantur. (Magy. orszgy. eml. VI. 358. 1.) 5 Magy. orszgy. eml. VII. 35. 1.