Századok – 1936
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 38–75
44 RÉVÉSZ IMRE. városoktól Konstantinápolyig, Lengyelországtól Velencéig állandóan járták Európát, viszont a híres debreceni sokadalmaknak hasonlóképen nemzetközi forgalmuk volt.1 Fejlett céhszervezetei más városok céhszabályzat-alkotásának is mintául szolgáltak. Az iparon, állattenyésztésen és közvetítő forgalmon alapuló kereskedelem tekintélyes vagyoni erőt halmozott fel a polgárságban, amely ennélfogva a Habsburghatalomtól, erdélyi fejedelemségtől s a töröktől egyformán védelemben, kíméletben és kedvezésben részesült, másfelől természetesen az államháztartás számára és hadi célokra mindhárom hatalomtól busásan ki is használtatott, alsóbbrangú politikai és katonai tényezők részéről pedig, azok mohó kapzsisága és erőszakos fellépése folytán rengeteget szenvedett ; de mindennek ellenére is anyagilag az egész század folyamán gyarapodott, habár népessége a század végére feltűnően megcsappant.2 A gazdag és színmagyar iparos-kereskedő polgárság, melynek akárhány tagja armális nemeslevéllel is bírt (aminél ugyan a debreceni polgárjogot többre becsülte, mert hasznosabbnak látta) s mely a török előnyomulása következtében más helyekről, különösen az elesett végvárakból való beköltözéssel is folyvást szaporodott, műveltség dolgában is magas színvonalon állott, amit természetesen legelsősorban világlátottságának, hazai és külföldi összeköttetéseit állandóan nyilvántartó széles látókörének, városa falain belül és kívül a legkülönbözőbb országok és népek fiaival való állandó érintkezésének köszönhetett. Különös fogékonysága volt tehát a reformáció különböző irányainak változatos és gazdag, egész Európát át- meg átható szellemi maghintése iránt. Bár feltűnő, óvatos lassúsággal — amiben a jómódú, 1 Debrecen és Brassó XVI. századi állandó kereskedelmi összeköttetéseire nézve a „Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt" 1—2. kötetében található adatok olvashatók К. К. Klein művében : Der Humanist und Reformator J. Honter. Hermannstadt—München, 1935. 58. 1. (6. jegyzet.) 2 Ld. Zoltai L. : Debrecen sz. kir. város története a legrégibb időktől 1693-ig (Magyar városok fejlődése I. Debrecen sz. kir. város). Bp., 1931. — U. az : Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1664—1640 között. Debrecen, 1902. — U. az : Debrecen ipara és kereskedelme а XVIII. század elejéig. Debreceni Képes Kalendáriom, 1912. — U. az : Birtokos nemes urak és jobbágy népesség Debrecen város . . . területén а XVI. század második felében. U. o. 1908. — Legújabban összefoglalólag ugyanő : Debrecen város százados küzdelme a görög kereskedőkkel c. műve (Debrecen, 1935) első lapjain. — Iván y i B. : Debrecen és a budai jog. Debrecen, 1924. -— S. Szabó J. : Műveltségi állapotok, főként az iskolázás Debrecenben a reformáció korában. Debrecen, 1924.
