Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

5(>8 JUHÁSZ I.AJOS. [58] adózók érdekében, sőt, ha volt rá lehetőség, telkes jobbágyokat is zsellérnek mondtak. A conscriptiók adatait tehát óvatosan, kellő kritikával kell használni, a belőlük nyert eredmény azonban annyira egyöntetű, hogy csupán az arány csökkentéséről lehet szó, maga a jelenség, a porták apadásával a zsellérek növekedése, kétségtelen. Előttünk áll most már a XVI. századi gazdasági leromlás társadalmi következménye is. A jobbágyság jó része nem tudott megbirkózni az állandó küzdelmek következtében egyre nyomasztóbbá váló szegénységgel, nem kapott támogatást földesura részéről sem, elhagyatottságában feltartóztathatatlanul süllyedt a legalacsonyabb életszint felé. Mi lesz e társadalmi eltolódás adóügyi következménye ? Az országban egyre kevesebb jobbágytelket lehetett összeírni, egyre fogy az adóporták száma. Hogy a nemesi kézbe került jobbágytelkek után eddig szedett dicát új művelőjüktől próbálják beszedetni, erre nem igen gondoltak. Ezzel a kérdéssel csupán egyes megyék foglalkoznak és legmesszebb ezen a téren Trencsén megye ment el, amikor 1592-ben kimondta, hogy az elfoglalt telkek adóját a nemesek és főurak kötelesek megfizetni a legközelebbi összeírásig.1 Ily módon legalább az adózó jobbágyoknak a falura kivetett összeg fizetésében arányosan viselt terhe nem emelkedik. Ugyanezért meg kellett adni a dicát a puszta telket művelő jobbágyoknak a puszta, után is, míg csak a következő összeíráskor a falu portaszáma a pusztulás arányában nem csökkent.2 A kamarák kénytelenek a porták kevesbedésének kétségtelen tényét tudomásul venni. Az adóalap ilyen arányú pusztulásában azonban nem tudnak hinni, amire a résztelkekkel való visszaélések után meg is van minden okuk. A porták összeszámolása körüli csalásokban keresik a pusztulás magyarázatát.3 1 Kolosvári—Óvári : Corpus statutorum. IV. 57. 1. Szepes megye ebben a libertás nobilium sérelmét látná és a nemest minden féle adózástól mentesnek tartja (U. о. II. 15. 1.) 2 Szepes megye statutuma 1567-ből. (U. о. II. 15. 1.) 3 Miksának a kamarai jelentések alapján összeállított 1572.-i előterjesztésében olvasható, hogy a földesurak „terras colonorum ad sessiones pertinentes ipsis adimant ac deinde tria, quatuor vel plura etiam terrarum iugera illis concédant, quartamque vel quintam partem frugum, prout cum colonis convenerint, de iisdem terris capiant atque hoc praetextu dicant suos illos colonos nullás terras arabiles proprias habere, sed tantum a se cocessas colere, ideoque pro sessionibus seu portis integris censeri connumerarique non debere." (Magy. orszgy. eml. V. 432. 1.)